51.rész~ Első nap az új suliban

 Köszönöm a komikaat! :** 5-6 komi után új rész :) ez most kicsit hosszabbra sikerült azért remélem van benne egy kis izgalom;) Sok locsolkodót és Kellemes Húsvéti ünnepeket mindenkinek! 
Puszii 

Grace Scarlett :)  

Justin szemszöge:

A vonal túlsó vége csendes volt. Így megszólaltam.

-Itt vagy még?

-Igen-szólt vissza alig hallhatóan kis idő után. Nagyot sóhajtott majd megszólalt.-Kérlek minél hamarabb essünk túl rajta mondd el miért hívtál fel aztán ne is keress többet.

A hirtelen kiborulása meglepetésként ért. Éreztem , hogy valami nincs rendben annyira már ismertem , hogy tudjam bármennyire messze is vagyok.

-Mi a baj?-kérdeztem és közben megfogtam az előttem lévő tollat és ki-be kapcsolgattam.

-Semmi Justin. Egyszerűen csak fáradt vagyok. Megpróbálnám élvezni a nyugalmat , hogy végre nem vagy itt erre még távolról is zaklatsz-hazudott és sértegetett tovább.

-Szóval nem akarod elmondani , hogy mi a baj?-tettem fel újra a kérdésemet. Grace-hez mindig is nagy türelem kell. Kétségtelenül szerettük egymás idegeit húzni mindig is , de szerettem. Valahol még talán mélyen ezek az érzelmek most is ott bujkáltak bennem , de a francba is kibaszottul hiányzott. Az időt próbáltam húzni , hogy halljam a hangját még , ha nem is nagyon járok sikerrel.

-Ahh Justin. Menj öleld át a barátnődet és aludj. Nekem holnap már suli van és szeretnék pihenni. Amúgy sem értem , hogy miért hívogatsz.- emelte maga köré a falat , amit hiába vártam , hogy leomoljon nem adta meg magát és nem is gyengült.

-Ja lehet , hogy igazad van és így kellene tennem.-mondtam mert már nem tudtam mivel húzni az időt.

-Az lenne a legjobb. Jó éjt.-köszönt el gyorsan és mielőtt még válaszolhattam volna ki is nyomta. A tollat , amit már csak a kezemben markolásztam levágtam a földre majd átmentem a fürdőbe. Beálltam a zuhany alá, hogy kicsit lehűtsem magam. Kikellet vernem a fejemből különben nem nagyon fogok tudni aludni. Selena az anyukájánál volt én meg a házamban. Volt egy kis időm gondolkozni. Nem tudtam kideríteni ,hogy miért volt ilyen hideg velem Grace , de inkább kapta volna fel a vizet és veszekedtünk volna..legalább akkor kiderül , hogy mi történt. Kimásztam a zuhany alól kicsit felfrissülve magam köré tekertem egy törölközőt. Fogat mostam és megnéztem a képemet a tükörben. Fáradtan és megnyúlt arccal nézett rám vissza a tükörképem. Felvettem egy boxert majd bezuhantam az ágyba. Aztán kikerestem apa számát a telefonomból és hívni kezdtem.

-Szia fiam. Mi a helyzet? Jól hazaértél?-kérdezte már is. A háttérből hallottam a kicsik kedvenc meséjét még ebből következtettem , hogy ma már nincsenek Pierre-nél.

-Szia. Minden rendben, ja. Felértetek?

-Itt is a kicsik lassan mennek aludni.

-Figyusz. Beszéltem Grace-val...

-Gondoltam , hogy nem fogod kibírni- éreztem , hogy még a vonal túlsó végében is mosolyog.

-Szóval valami történt? Csak mert annyira rideg volt...-kezdem majd megszólalt a kérdésemre gyorsan választ adva. Apával mindig is tudtam beszélni és megtaláltam a közös hangot.

-Ma utazott haza az öccse és most kicsit nehéz neki. Tudod mennyire össze vannak nőve.

-Nem tudom , hogyan találhatnám meg vele újra a közös hangot , de aztán engem ismerve újra elcseszném az egészet.-gondolkoztam hangosan

-Nézd szerintem megfogod csak légy türelmes. Hagyj neki egy kis időt illeszkedjen be az új suliba aztán majd hívd fel a hétvégén. -adta az ötletet, ami jól jött mert nem nagyon tudtam volna most tiszta fejjel gondolkozni.

-Vagy lehet , hogy hazautazom jó lenne most egy kis időt Selena nélkül is tölteni , hogy eldöntsem mi lesz a kapcsolatunkból. Egyre jobban kezdem érezni , hogy eltávolodunk egymástól-vallottam be.

-Nem rossz ötlet , de ha hazajössz akkor a döntésed jobban húz majd az egyik oldalra.

-Ezt hogy érted?-kérdeztem mert egyáltalán nem értettem , hogy mire célozgat.

-Úgy hogy nem hiszem , hogy fékezni tudod magadat Grace felé.-világosított fel. Teljesen igazat kellett neki adnom. Az lesz a legjobb , ha bezárkózom még nem döntök és kikapcsolom magam kicsit.

-Majd még eldöntöm. Kösz a tanácsokat. Szia jó éjt. Szeretlek apa-köszöntem el  és kinyomtam. A telefonomat az éjjeliszekrényre raktam majd hátrahajtottam a párnára a fejemet és próbáltam aludni. Azon töprengtem , hogy vajon most mit érez? Szeret még vagy mélységes gyűlöletet érez irántam? Még egy darabig a fehér palafont bámultam majd álomba zuhantam.

Grace szemszöge :

Minél hamarabb kinyomtam Justint majd dühöngve lerogytam az ágyam széléhez. A vállam rázkódott a sírástól az arcomat ,pedig a kezembe temettem és most még vacakabbul éreztem magam, mint előtte. Hiányzott az őrülten jó illata és, hogy este védelmezően átöleljen aztán együtt aludjunk el. Letöröltem a könnyeim az arcomról majd bebújtam a takaró alá. A mellkasom már fájt a sírástól. Magam mellé képzeltem, mintha ott lenne.
Reggel  úgy éreztem ,mintha csak most hunytam volna a szememet. Az ébresztőre keltem fel és csalódottan fogtam fel, hogy megint csak magamat áltattam néztem a mellettem lévő üres helyre. Kikecmeregtem az ágyból kinyitottam a szekrényemet , ami már tele volt a ruháimmal kivettem egy peace feliratú felsőt , egy farmert és egy kardigánt. Fogat mostam , kifésültem a hajamat és felraktam egy kis alapsminket. Az ajtó felé indulva felkaptam a táskámat. Anya lent a kezembe nyomta a kajámat és sok sikert kívánt. Felhúztam a csizmámat és felvettem egy melegebb kabátot is. Úgy ígérkezett , hogy ma eléggé hideg lesz. A talpam alatt ropogott a hó míg a kocsi felé sétáltam. Beszálltam a Range Roverbe ahol már Ell ült a gyerekülésbe. Puszit nyomtam az arcára.

-Jó reggelt-köszöntem és Pierre elindult. Egy kisebb épületnél kiraktuk Ellyt ahol az alsós osztályok voltak. Megvártuk még bement aztán fordultunk párat és ott is voltunk az új gimimnél. Sok sikert kívánt Ő is. Kiszálltam és elhajtott. Néztem a távolodó kocsit aztán amikor már eltűnt a látótávolságomból mély levegőt vettem aztán kifújtam. Elindultam befelé és az igazgatói irodát kerestem.

-Hello. Bocsi nem tudod megmondani , hogy merre van az igazgató irodája?-kérdeztem meg egy lánytól , aki reméltem , hogy nem torkol le.

-Szia. Menj a folyosón végig fel a lépcsőn aztán jobbra és onnan már látni fogod-mondta kedvesen. Elmosolyodott majd elment. Az utasításokat pontosan követve megtaláltam a helyiséget. Kopogtam.

-Gyere be-szólt ki egy mély hang. Teljesen úgy éreztem magamat, mint aki a medve barlangjába lép be.

-Jó reggelt- köszöntem illedelmesen. Az igazgató elmosolyodott majd intett , hogy üljek le. Felvázolta a tantervet és röviden az iskola házirendjét. Megadta az osztályom órarendjét , ami érdekes volt. Mivel televolt táncórákkal és még lesz valami főzős órám is. Az igazgató szerint azért , hogy ne csak gyors kajákat együnk , mert ha megtanulunk főzni akkor inkább összedobunk valamit , mint az egészségtelen ételeket esszük...Nem nagyon értettem a kettő között az összefüggést , de ha Ő így gondolta akkor biztos így van. Anya erről egy fél napot tudna beszélni , úgy hogy közben megtanultam volna nyitott szemmel aludni. Persze matekom is volt és a szokásos unalmas órák.

-Nos akkor végeztünk. A következő órád balett lesz gondolom nem hoztál magaddal cuccot , de ma illeszkedj be és szokj hozzá a menethez. Sok sikert és erdményes évet -mondta és intett a kezével , hogy mehetek.

-Viszlát-mondtam és kiléptem az ajtón a 6-os táncterem keresésére indulva ,ami ha jól láttam a pincében volt. Az óra nagyon jó volt és ahogy egyre jobban a nap végéhez kezdtem közeledni rájöttem , hogy elő április bolondját tartottak velem. A következő óra előtt kisebb csoportba verődtek körülöttem és kérdezgettek. Nagyon jól éreztem magam velük. Nem gondoltam volna , hogy ilyen hamar beilleszkedem.

-Milyen számokat szeretsz?-tette fel egy raszta hajú srác a kérdést.

-Jaaj csak ne mondd , hogy a hús ruhás ribancot vagy a nyálgépet -szólalt meg egy másik fiú a pilóta fazonú napszemüvege mögül. Na erre már felvontam a szemöldökömet és csak pislogtam. Lady Gaganak nem voltak rossz számai csak kicsit dilis a csaj. Justinnak meg ha egyetlen egy számát is meghallanám most elbőgném magamat.

-Egyikükkel sincs semmi bajom...

-Na végre egy normális ember , aki nem ítéli el őket. Nektek sem ez lenne a véleményetek Justinról , ha kicsit is ismernétek.-szakított félbe egy szőke hajú lány , akiről Britney jutott eszembe , de vele senki sem érhetett fel. Néha nagyon nehéz megfejteni , hogy mi is a baja Britnek ,mert egy külön dimenzióba zárkózik , de egy idő után mindig meglehetett puhítani.

-Ja de nem mindenki akkora belieber , mint te Lexy- mondta megint a raszta-amúgy is több ezer kilométerre van innen

-Már igen , de tegnap még itt volt és vele volt Selena is , de nem nagyon mozdultak ki...Jajj ha csak pár másodpercre is de összefutottam volna vele-amint így megemlítette eszembe jutott a tegnap esti beszélgetésem Justinnal és úgy éreztem , mintha kihagyott volna egy ütemet a szívem majd nagyot dobbant. Eléggé rideg voltam vele és elutasító , de valamilyen szinten megérdemelte.

-Föld hívja Lexyt-nevettek a többiek , hogy milyen hamar elkalandozott mire én is elmosolyodtam.

-Olyan aranyos , nem?-kérdezte és felém mutatott egy képet róla. Tényleg nagyon édes volt a képen. Nem lehetek ilyen gyenge , hogy egy kép láttán megenyhülök....

-Mindenki üljön le -jött be a tanár a következő órára. Amint vége lett a biosznak mehettünk is haza. A diákok egyszerre özönlöttek ki az ajtón. Pierre várt a parkolóban, ahol megbeszéltük. Feltéptem a kocsi ajtaját és látta a nap okoztak döbbenetet és mosolyt az arcomon.

-Azt hiszem jól átvertünk-nevette el magát és széles mosoly terült szét az arcán.

-Hűűha el sem hiszem. De még is hogy?-kérdeztem mert még mindig nem értettem. Mondjuk utána nézhettem volna a sulinak.

-Igazából nem így terveztük , de aztán beszélgettünk róla. Justinnak köszönd az egészet ő mondta , hogy szerinte már a tánc sulival kellene kezdened , mert ha nem sok mindenről lemaradsz a nyelvbe meg majd ott is belejössz.-mondta és tényleg köszönettel tartoztam neki , de amint eszembe jutott fájdalmat éreztem.

-Köszönöm- a tájat kezdtem bámulni a hazavezető úton. Mikor jött egy sms-em.

Milyen napod volt? Milyen a táncparkett?

Később felhívhatlak? 

Jus.

Jött a rengetek kérdés. Éreztem magamon Pierre tekintetét.

-Hallottam a tegnap esti eseménydús beszélgetésetekről-mondta ismét rám pillantva. Csak a szememet forgattam , hogy Justin milyen pletykás- de írj neki vissza , mert szívrohamot kap mire válaszolsz-kuncogott kicsit.

Akkor 7kor. 
 Grace

-Szereted?-tette fel az egyszavas kérdést még is nehéz volt rá választ adnom.

-Nem szeretnék most erről beszélni-mondtam több okból is kifolyólag , mert még magamban sem tisztáztam mindent és arra sem voltam képes , hogy kimondjam hangosan az érzelmeimet...De azt hiszem mégis még mindig szeretem és nagyon hiányzik. De vajon Ő hogyan érezhet..?

50.rész ~ Újabb távolodás..

Sziasztok!

4-6 komi után új rész! Be kell vallanom ez a rész  nagyon mélyen érint. Talán ez a másodszorra fordul elő, hogy egy rész így érintett. Szerettem volna ezt veletek megosztani. 
Puszi mindenkinek <3 :* 

Grace szemszöge:

2 nap múlva*

Justin és Selena már végre elmentek. Sokkal nyugodtabb a hangulat. Folyamatosan a sulira készülök. Holnap kezdek és nagyon izgulok. Félek , hogy megrekedek középen és meg sem fogok tudni megszólalni angolul ,vagy egyáltalán nem fogok tudni semmit mondani. Kész rémálom lenne , de a tánc suli érdekében bármit. Már legalább nincs akkora kupi a szobába , kipakoltam a legtöbb dobozból , amikbe pedig olyan dolgok voltak amikre nincs szükségem felraktam a szekrény tetejére. 
-Vacsoraa-szólalt meg a fehér telefon a falon anya hangjával. Becsuktam az éppen előttem lévő könyvet majd lementem. Öcsém ma van itt utoljára aztán vacsora után felrakjuk a gépre és apához utazik. Megint elleszünk választva csak annyi különbséggel , hogy most ő több 10ezer kilométerre lesz tőlem. Nem lesz könnyű , hogy lássuk a másikat repülőre kell szállni aztán valahol átszállni egy másikra és tovább Lengyelországba apához , majd anya beér minket és együtt Magyarországra a család másik feléhez. Eddig a MÁV-ot tartottuk jól , most a nemzetközi reptereket. Amint leértem összekócoltam Beni felzselézett haját majd leültem mellé.
 -Grace ne csináld már , tönkre megy a hajam. Nem lesz már időm megcsinálni. Ne mááár. Menjél már innen- nyavalygott én pedig csak kiröhögtem. Úgy fog hiányozni. Félek , hogy eltávolodunk egymástól , hogy nem lehetek ott mellette minden nap , hogy nem idegesíthetem , hogy amikor első randira megy egy lánnyal nem adhatok neki tanácsot , vagy ha éppen valami rosszat csinált mégis együtt vigyük el a balhét.
-Így sokkal jobban áll-néztem rá fél szemmel-olyan mintha most keltél volna fel és kiálltál volna az erkélyre ott pedig a szél belefújt a hajadba balról így most ferde. 
-Ezt most bóknak veszem-nézett rám sértődöttem ''na így kell elcseszni egy tökéletesen belőtt hajat'' fejjel. 
-Na..ne harizz már. Majd megcsinálom neked úgy gyorsan indulás előtt , hogy a csajok elájulnak.
 -De haragszom.-mondta és közben a nyakláncát birizgálva . A megszokott cselekedetét ismertem , mint a tenyeremet. Próbálta visszafojtani a nevetést így a nyakában logó nyaklánccal kötötte le a figyelmét. 
-És ha szépen nézek. Nagyon nagyon szépen. Így-néztem rá a legaranyosabb kiskutya szemmel , amit produkálni tudtam. A többiek furcsán néztek ránk , de anya csak nevetett mivel magyarul beszéltünk. Benjamin is elnevette magát én pedig elérve célomat enni kezdtem. 
-Biztosan átfogsz tudni szállni Londonban?-kérdezte meg anya ma már vagy huszadszorra. 
-Jaaj anya hagyd már átfog tudni , ha meg nem felhív vagy , ami még jobb van nagy szája és megkérdezi.-válaszoltam öcsém helyett , mert már lassan tényleg parázni fog. Nem csoda hiszen még csak most kezdi majd a gimit. Ő is más országba , más nyelven és nélkülem. 
-Igazad van Gracia , de még sosem repült egyedül. Tudod jól , hogy féltem hiszen ez a dolgom. 
-Tudom, de megoldja a lényeg , hogy nem fogtok lezuhanni és ne állj szóba idegenekkel még a végén elrabolnak. Ja és , ha Londonban vagy hívj és akkor is amikor Lengyelbe értél.-halmoztam el anya helyett. 
-Most tényleg nagyon megnyugtattál. Eddig ezek eszembe sem jutottak-mondta és a kajáját kezdte birizgálni. 
-Upssz , nem állt szándékomban , de máskor szerzünk mellé valakit , aki elmegy vele aztán vissza és nem kell aggódni.
 -Ez hamarabb is eszedbe juthatott volna-nézett rám anya elmerengve. 
-Itt én vagyok az egyetlen ember , aki gondolkozik?

-Inkább most már meg se szólalj , mert lehet tényleg itt maradok a végén a nyakadra -nevette el magát Benjamin, bár az lett volna a legjobb mindenkinek...valaki mindig távol van, akit szeretünk, már megszoktuk. 

Végeztünk a vacsorával majd megcsináltam Beni haját. Még beszélgettünk egy kicsit aztán összeszedtük az összes cuccát rá fél órára pedig elindultunk a repülőtérre. Az út kedd estéhez képest elég forgalmas volt. Még ellenőriztük a kocsiba , hogy minden rendbe van-e az igazolványokkal és a jeggyel. A torontoi reptéren felraktuk a bőröndöket a futószalagra majd átkísértük még egy folyosón ott pedig az ellenőrző kapuhoz értünk. A szemem már akkor könnyes volt. Megölelte Pierret és kezet fogott vele , Ally fejére egy puszit nyomott , aztán anyához ment , aki már sírt szorosan átölelték egymást és nem úgy nézett ki , mint aki elakarja engedni a kicsi fiát. Elszorult torokkal néztem őket és nem szerettem volna elengedni , mert így külön növünk fel...amit kiszabadult anya karmai közül odajött hozzám és kinyújtotta a kezét.

-Na gyere ide nővérkém.-nézett rám és a kék szeme könnyesen csillogott.

-Ígérd meg, hogy ha nem minden nap , de minden hétvégén beszélünk-suttogtam a könnyektől elfúló hangon miközben átölet.

-Megígérem. Hiányozni fogsz és szeretlek. Ja és most már ne hagyd , hogy minden undorító dolgot megetessen velük anya-nevette el magát kicsit és jobban szorított.

-Te is nagyon öcsikém. Alig várom már , hogy találkozzunk és bepótoljunk mindent.-mondtam aztán elengedtem.

-Justin pedig rendes gyerek és tudom , hogy még mindig többet érez irántad szinte süt róla , de azért vigyázz vele. Tudom , hogy egyszer híres táncos válik belőled.-terelte el gyorsan a tánccal. Nem érettem , hogy ezt a következtetést honnan vonta le , de nem is akartam ebben a pillanatban ezzel törődni.

-Te pedig ne szédíts el minden csajt , vigyázz nagyon magadra és puszilom apát. Kitartást a ''családjával''-rajzoltam az idézőjelet a család szóhoz.

-Hívlak , de hamarabb fogok írni facebookon. Ne legyél fent egész este , mert holnap ilyenkor már ott leszek valamikor délután körül érhetek oda. Sok sikert az új sulihoz.

-Neked is.

-Szeretlek titeket, és amint odaértem Londonba hívlak titeket.-mondta és intett egyet aztán odaadta a stewardessnek a jegyét. Áthaladt az ellenőrző kapun , ami nem sípolt be majd visszafordult még puszit dobott és eltűnt a látókörünkből. Odamentem anyához a vállára hajtottam a fejemet és úgy sírtam ő is ugyanígy tett. Az óriási ablakhoz álltunk és onnan néztük ahogy felszáll a gép és az is eltűnik a sötét égbolton. Rossz volt , hogy elment , mert eddig mindent együtt csináltunk kisebb-nagyobb civakodással. Visszamentünk a kocsihoz beültünk és hazamentünk. Amint megérkeztünk máris kiszálltam és felrohantam a szobámba. Ahogy beértem lerúgtam a cipőmet és megfogva egy csomag zsepit ráugrottam az ágyra és zokogtam. Egyszerűen nem sikerült visszafojtanom , de aminek kikellet jönnie kijött. Megcsörrent a telefonom. Gondolom csak Britney az , de most senkivel sincs kedvem beszélni. Egy idő után feladta majd rá pár percre újra csörögni kezdett hagytam megint. Aztán kb. 2 percre rá megint a csengőhangomat hallottam meg az illető úgy néz ki nagyon kitartó. Felkeltem és a telefonomra néztem a kijelzőn a ''Privát szám'' felirat volt.

Hagytam megint had csörögjön egy kicsit majd mielőtt felvettem volna kifújtam az orromat és letöröltem a könnyes arcomat.

-Hallo?-szóltam bele. A vonal túlsó végén nem szólt bele senki.-Itt van valaki?-tettem fel a legésszerűbb kérdést , amit most kitudtam találni. Megismételtem angolul is a személy sóhajtott egyet és megszólalt.

-Szia Grace. Hogy vagy?-szólat meg Justin.

-Ki kért rá meg , hogy felhívj?-kérdeztem és elcsuklott közben a hangom.

-Miért gondolod ,hogy valakinek meg kell kérnie hozzá..?-kérdezett vissza....

49.rész ~Így lesz minden a legjobb...

Szeretnélek benneteket megkérni , hogy komizzatok ,mert sűrűbben akarom hozni a részeket ,de ahhoz szükségem lenne a komikhoz.:) Mivel 7 feliratkozó van úgy gondolom ,hogy minimum 5 kommentnek összekellene gyűlnie , ha nem is 7-nek! Továbbá arra is figyeljetek , hogy 1 ember ne küldjön több komit , mert látom.;) Komizzatok és sok puszi :* <3 

Grace szemszöge:

Még egy pillanatra hátranézett miközben Selena után szaladt , majd eltűnt a folyóson. Nem mondta ki , hogy szeret tudatosan. Így neki is könnyebb lesz, és én is jobban tűröm a fájdalmat , amit okoz és a tévutat a hazugságok felé. Biztosan kitalál valamit a mentségére. Miért kellett ennyire összetörnie a szívemet?! Talán ha sosem szeretek belé, nem fájna minden ennyire nem szenvednék ennyit. Nem kellene ezen gondolkozom. A könnyek csak úgy folytak az arcomon. Felnyitottam a telefonom hátha jött üzenetem , de senki sem keresett. A kijelző 6-ot ütött lassan hívni fog Britney. Bementem a fürdőmbe és kicsit rendbe szedtem magam letöröltem a szemem alól a lefolyt szempillaspirált. Megtanulhatnám már , hogy a vízállót tegyem fel. Meghallottam a skype hangját átugráltam már megszokottan a dobozok és bőröndök felett már lassan tényleg ki kellene pakolnom. Majd rákattintottam a ''Hívás fogadása''ra a képernyőn.

-Sziaaa csajszi- mosolygott bele a webkamerába Britney.

-Szia husi-mosolyogtam vissza annyira sok energia áramlott belőle.

-Az arckifejezésedből nézve nem tudsz túl jó hírekkel szolgálni-mondta és kicsit le is hervadt a széles vigyor az arcáról.- Na mesélj el mindent a reptértől. Most!

Elmeséltem neki mindent mivel ő hátha erős tud maradni helyettem is.

-Háát Grace annyit tudok mondni , hogy állj talpra mert te k*rvára de nem ilyen vagy! És ez még csak a kezdet kitudja mi lesz még! Mindenre fel kell készülnöd nem vagyok ott , hogy megvigasztaljalak , de küldöm az energiát és nem adhatod fel! Aztán ott a suli hátha szembe jön veled a szőke herceg. Helyt kell ott is állnod másik nyelv , duplán oda kell majd figyelned! De ez jó, mert így nem is lesz időd mással foglalkozni-fordított szembe a tényekkel Brit pont bele talált a közepébe ez nem hiányzott az életemből , de talán jobban tenném ha inkább erre koncentrálnék tényleg.

-Jól van túl leszek rajta és minden rendben lesz a sulira koncentrálok , hogy majd később átmehessek abba a tánc suliba ,amit már ki is néztünk nekem.-álltam hozzá pozitívabban a dolgokhoz.- Mesélj veled mi a helyzet? A pasiddal jól megvagytok? A szoba jelentekre nem vagyok kíváncsi ezúttal-nevettem el magam , mert tudtam jól , hogy barátnőmben és a pasijában túltengenek a hormonok.

-Ahhw pedig nagyon szaftos részeket tudnék mesélni-harapott a szájába egy fejcsóválással jeleztem , hogy inkább meghagyom ezt neki-Jaaj alig várom már, hogy szilveszter legyen! Annyi tervem van már most. Megvan , hogy hová megyünk bulizni és csináltam neked egy határidő naplót arra az estre , ha a családtagokat is megakarod látogatni- erre már felvontam a szemöldököm, legjobb barátnőm ezek szerint túlságosan ráér.

-Édes drága cica bogaram , biztos , hogy nem a te ''határidőnaplóddal'' lesznek beosztva a napjaim ott tartózkodásom alatt- rajzoltam az idézőjeleket a levegőbe jelezve neki , hogy ne fáradozzon.

-Jól van , jól van tudom. Na ne nézz már így!-mondta miközben próbáltam a szemébe nézni webkamerán keresztül , ami már első gondolatra hülyeség , mert nem tudom ez hogyan sikerülne...Na azért vicces volt amikor mind a ketten bandzsítottunk.

-Már csak fél hónap- mondta mire én felnevettem és rámosolyogtam. Egy pólóban és rövid nadrágban volt olyan otthoni stílusban csak a megszokott képet nyújtotta még távolról is. A távolságban az volt a legrosszabb , hogy nem tudok rá vigyázni mikor bajban van , nem vagyok ott amikor támogatásra van szüksége vagy éppen csak kisírnia magát valaki vállán , nem vagyok ott , hogy úgy vigyázzak rá mint egy nővér nem vagyok ott , hogy együtt hülyéskedjünk és az estébe nyúló beszélgetések , vagy csak egy sima honfoglaló este.

-Háát igen már csak a beilleszkedésen kell túl lennem , és belerázkódni az itteni dolgokba

-Tényleg mikor kezdesz?-nem volt nálunk sosem a suli túl felkapott téma, de mindenképpen tudósítanom kell arról , hogy vannak-e helyes pasik. Nem számít Britnek van-e pasija vagy nincs ez alap dolog.

-Még elintézik a tankönyveimet , amiket holnap megkapok átnézem őket aztán szerdán vagy csütörtökön kezdek.

-Nélkülem új helyen , új környezetben. Hmm. Le ne merj cserélni valaki másra. Mert nagy cica ként fogok érted küzdeni.-mondta felvéve a poker face nézést full komolyan annyira elkezdtem nevetni , hogy szinte lefordultam az ágyról-Jól van talán megosztalak vele....-fejezte be elmélkedő arccal és ő is elnevette magát.

-Grace gyere vacsora-halottam Pierre hangját a fehér falon lévő telefonból. Tuti , hogy lefogom festeni , így olyan unalmas, meg utána nézek ki lehet-e kapcsolni vagy valami....

-Hallom menned kell-vissza néztem Britre szomorú képek vágott lebiggyesztett ajkakkal.

-Igen , de majd még mindenképp beszélünk csak írj , hogy mikor érsz rá.-hadartam.

-Rendben. Szeretlek vigyázz magadra és az indulataidat icipicit fogd vissza.-nevette el magát tudtam jól , hogy arra gondolt semmit ne nyomjak Selena képébe.-Szeretlek és hiányzol

-Én is és te is , nyugii remélem nem fogok. Légy jó-mondtam és ki is nyomtam.

Justin szemszöge:

Grace-al egyszerre léptünk ki a folyósora. A tekintete rideg volt felém úgy éreztem mintha hason szúrtak volna.

-Menj csak-mondtam és elengedtem magam előtt egy pillanatra megtorpant majd elhaladt előttem. Az illata megcsapta az orromat egyszerűen elvarázsolt és magával ragadott, semmit nem változott. Ahogy előttem lépkedett muszáj volt egyszerűen jól megfigyelnem a seggét. Nagyon türtőztetnem kellett magamat , hogy ne csapjak rá. Grace előtt kinyílt az ajtó és Selena lépett ki gyorsan rászegeztem a tekintetem és puszit dobtam neki.

-Oh Grace szeretnék tőled elnézést kérni a félreértés miatt. Justin elmondta , hogy mi történt-mondta Selena.

Szinte láttam magam előtt ahogyan Grace felhúzza a szemöldökét és értetlenkedő képet vág aztán leesik neki , hogy ezt találtam ki.

-Oh ugyan. Nem tudhattad-mondta és felvett egy állmosolyt. Hátranézett rám szinte égett a szeme a dühtől.

A vacsora viszonylag csendesen telt csak Pierreék beszélgettek ,tapintani lehetett köztünk a feszültséget Grace-al. Mindebből szerencsére Selena nem nagyon észlelt semmit , vagy legalább is remélem.

-Gracie[Grészi] drágám akkor mikor szeretnél kezdeni?-kérdezte Rose.

-Átnézem először is a tankönyveimet , aztán majd , ha nagyjából sikerült pótolnom vagy összekülönböztetnem az eddig tanultakat akkor.

-Biztosan sikerülni fog beilleszkedni. Különösen , ha megtudják , hogy ismered a nagy Justin Bieber-t-szólalt meg apa.

-Öhm...ja..-forgatta a szemét Grace. Mire én csak elnevettem magam.

A vacsorát befejezve mindenki készült aludni. Én bementem elaltatni Jazzyt és Jaxot , Grace pedig a szomszéd szobába Ellyt. Énekeltem a kicsiknek , hogy hamarabb elaludjanak. Már majdnem én is elaludtam , amikor ajtózáródást hallottam kintről. Óvatosan felkeltem és kimentem. Épp , hogy csak eltudtam kapni Grace-t. Ahogy megfogtam a karját rezzent egyet , megijesztettem.

-Mi van?-fordult hátra.

-Bocsi , nem akartam rád hozni a frászt.-mondtam , de az arcából semmit sem tudtam kivenni.-Csak sok sikert akartam kívánni a sulihoz-varázsoltam mosolyt az arcomra , ami továbbra sem hatotta meg.

-Nincs szükségem a jókívánságaidra , tartsd meg másnak!-vágta hozzám. Kihúzta a karját a kezem szorításából és csak úgy otthagyott. Hitetlenkedve vettem az irányt a folyosó vége felé ahol a szobánk volt Selenával. Ő az egyetlen lány, aki ennyiszer lerázott és csak így. Megint faképnél hagyott. Pont engem...

Grace szemszöge:

Amint beléptem a szobámba háttal nekidőltem az ajtómnak és lecsúsztam teljesen az aljáig. Végig a kezemet fogtam , ahol Justin megérintette belevéste a bőrömbe a keze melegét. Hiányzott az , hogy megérintsen , hogy ott legyen mellettem , hogy érezzem az illatát , vagy csak a jelenléte , hogy mellettem legyen. De visszautasítottam , mert így döntöttem jól. Ő már másé. Nem az enyém és nem birtokolhatom , ahogyan Ő sem engem már. Ez így volt rendjén és még nem közeledünk egymáshoz addig rendben lesz minden. Remélem minél hamarabb hazautaznak a barátnőjével.    

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT A VILÁG LEGJOBB PÉLDAKÉPÉNEK. NAGYON SZERETÜNK <3 

48.Rész ~Egyedül

Grace szemszöge:

Befejezve az éneklést Justinnal amit végre tudtam úgy csinálni , hogy közben ne gondoljak arra majd' megölném. Selenát is kísértem egy számban és meglepődött mindenki mennyire jól megy a szám. Persze fel sem érhettem Ms.Gomez hangjához.  Olyan 9körül a kicsik kezdtek fáradni . Így arra jutottunk lefektetjük őket és talán később nézünk egy filmet.

-Grace te is nézel velünk filmet?-kérdezte Selena ahogy beléptünk a házba.

-Nem , engem várnak a családtagok beszélgetni....

-És Britney-fejezte be helyettem Justin , ami bevallom őszintén nagyon meglepett. Selena is érdekes arckifejezéssel reagálta le , de miután leesett Justinnak mit is mondott köhintett egyet mire én csak felvontam a szemöldököm. A néma kommunikáció azért megmarad. Ahogyan belenéztem a gesztenye barna szempárba nagy hiba volt , mert még mindig elvarázsolnak. Grace az Istenit' már térj már magadhoz mit ittál?!

-Ki az a Britney?-kérdezte Selena egy idő után magyarázatot várva , míg köztünk kapkodta a fejét.

-Grace legjobb barátnője-mondta Jus

-És te honnan ismered?

-Ez egy nagyon hosszú és vicces történet, nem igaz?-válaszoltam Justin helyett kicsit kimentve, vagy éppen nem.

-Oh , igazán?-faggatózott tovább.-Szívesen meghallgatnám.-Justin kérlelően nézett rám mire én beadtam a derekam és belekezdtem a mesémbe persze össze is húzta a szemét nehogy elkotyogjak számára nem kívánatos részeket. Vettem a lapot.

-Szóval amikor először jöttünk Kanadába Pierre-hez akkor egy kis úttévesztés miatt kalamajkába keveredtünk és megváltozott az egész útiterv. A repülőn vettem észre , hogy a legjobb barátnőmmel Britney  elcseréltük a tabletünket. Ahol háttérkép ként Justin képe volt bent és vagy 2000 kép róla. Elhagytam Justin gépén és persze neki muszáj volt belenéznie és azt hitte én vagyok Belieber , de el kellett keserítenem így hallott Britneyről és a barátságunkról , lehetetlen minket szétválasztani- szépítettem meg kicsit a történetet Justin elismerő pillantást mért felém megköszönés képpen. Nem is erőltettem tovább a vizuális energiámat inkább faképnél hagytam őket hadd csámcsogjanak rajta. Majd ha beszélek Brit-el megkérdezem tőle , hogy csuklott-e. Felérve a szobámba elfelejtettem ,hogy még minden dobozokban áll a szobám közepén és bőröndökben és persze hasra is este jól. Mérgelődve rúgtam bele lila bőröndömbe , amint felálltam. Apropó épp ideje megnéznem mit rejteget Britney ajándéka. A dobozra az emlékeink voltak ráragasztva és a tetejére rá volt írva hogy ''Örökké Legjobb Barátnők'' Britney írásával. Ahogy kibontottam az összes kép az ölembe hullott és tele volt az egész konfettivel , ami valószínűleg azt jellemezte , hogy szilveszterkor újra találkozunk. De , hogy a viharba engedték fel ezt a repülőre?! Azért sikerült meglepnie nem gondoltam volna , hogy kiömlik az egész most takaríthatok utána pedig itt sincs. A képek teljesen vissza mennek a múltunkba , amikor az első tánctáborunkban voltunk. Emlékszem , hogy esténként röfögőversenyt játszottunk , mert nem tudtunk elaludni. Ahogy eszembe jutott még a sok-sok emlék hangosan felnevettem és tovább lapoztam a következő képre , ami már kicsit később volt , de még azon a nyáron. A medence szélén ülünk mind a ketten egy strandon és jégkását szürcsölgetünk a mellette lévő képen pedig egymásra nyújtjuk a nyelvünket megnézve , hogy mennyire fogta be a másikét. Már sokkal később a mostani nyáron Justinnal állok a kedvenc kávézómban amikor átutazta értem a fél világot csak , hogy vissza kaphasson. Mondhatom sok értelme volt. Bár nem találkozott akkor Sellycskével , de rá 2 hétre dobott is és arra 3 napra tele volt minden a képükkel az egész világ azzal foglalkozott , hogy milyen csodálatos és tökéletes pár. Míg én azzal szenvedtem , hogy távol tartsam magam a paparazziktól és semmi írhatót ne tudjanak eladni. Legalább 1 hónapon keresztül reggel elmentem iskolába délután haza jöttem , na meg a próbák. Britney amikor csak tudott ott aludt és Brian is. Segítettek túl lenni ezen az egészen és ezért szörnyen hálás vagyok nekik. Aztán az utolsó képen 3-an vagyunk Britney , Brian és én szorosan átöleljük egymást a mellette lévő képen minél hülyébb képet próbálunk vágni. Annyira hiányoznak.  Amikor becsuktam az albumot és elkezdtem kutatni a színesebbnél színesebb konfektik között kopogtak. Nem szerettem volna újra hasra esni így csak elordítottam magam , hogy 'Gyere'. Justin volt az.

-Te jó ég!-mondta ahogy belépett és épp, hogy csak meg tudott állni az egyik bőrönd előtt. Halkan felnevettem.

-Az előbb én is hasra estem-mondtam neki bár nem tudom miért is számolok be neki a bakizásomról.

-Megnéztelek volna-nevetett fel ahogy én az előbb. Kicsit elmosolyodtam majd komoly arckifejezést váltott és az arcomat kezdte fürkészni , ami zavarba ejtette. Egy kicsit elpirultam és reménykedtem csak benne , hogy nem veszi észre , de erre kicsi volt az esély.

-Szóval azért jöttem , mert zavart a mai beszélgetésünk és talán most tudunk egy kicsit beszélgetni.-mondta nyugodt hangon. Átlépkedte a dobozokat és a bőröndöket , amik érintetlenül hagyva maradtak a padlón , még nem volt túl sok kedvem kipakolni.

-Miért nem hívsz fel telefonon és mondod el akkor? Ez neked megy , nem igaz?-vágtam hozzá a kérdésem szemrebbenés nélkül mire egy hitetlenkedő arckifejezés suhant át rajta , de gyorsan el is hagyta.

-Grace kezd elfogyni a türelmem lassan és nem szeretném , ha újabb vita törne ki köztünk szeretném , ha normálisan megbeszélnénk a dolgokat felnőttekhez méltóan.-na az veled biztosan nem fog menni jegyeztem meg magamban , de válaszképp bólintottam egyet , hogy folytathatja nyugodtan , vagy nem teljesen- Rendben akkor kezdjünk mindent a legelejéről. Nem vallottam be neked mindent azzal amikor azt mondtam , hogy megcsókoltam egy másik lányt.-mondta majd átváltott franciára és közben fel alá járkált, tudtam , hogy ami most következik nagyon fájni fog.- Azon az estén sokkal több minden történt , de nem feküdtem le vele akkor , hanem csak...-könnyes szemmel néztem rá , ő csak a földet figyelte megállt és a szemebe nézett egy pillanatra mielőtt elfordult volna.

-Csak?

-Csak történt egy két olyan dolog köztünk , aminek nem lett volna szabad megtörténnie , sajnálom!-mondta még mindig a földet bámulva nem tudtam , hogy ennyire érdekes a padlóm. Úgy érzem minta kifacsarták volna a szívemet , mint anya a szivacsot mosogatás után gondolkoztam el. Nagyon fájt , de azzal vigasztaltam magam , hogy még sem feküdt le vele akkor...A szemem meggyűlt könnyel és egyszerűen nem hittem el , hogy annyi minden után amikor sikerült megtörnie a jeget és belészerettem , sőt halálosan szerelmes voltam , így átvert.

-Aztán amikor pár nappal összejöttem vele még midig szerettelek és tudtam folyamatosan , hogy mi van veled , mert megkaptam a fotókat. Tudtam , hogy elszigetelted magad a világtól...

-De még sem tettél ez ellen semmit hagytad , hogy szétemésszem magamat és , hogy állandóan sírjak.

-De nem mondhatod , hogy nem akartam. Felhívtalak.-mondta mentve magát.

-Egyszer és nem vettem fel. Nem is kerestél többet. Komolyan azt hitted , ha egyszer felhívsz minden megoldódik?!- még mindig hitetlenkedve és könnyes szemmel néztem Justinra.

-Nem, azt hittem , hogy visszahívsz- ami olyannyira nevetségesen hangzott, hogy szomorúan felnevettem.

-De ez nem történt meg és onnantól nem törlődtél az egésszel.

-Grace kérlek ne forgasd ki a szavaimat.-mondta majd leült velem szembe és megfogta a kezemet. Amitől libabőrös lettem.

-Justin már épp eléggé összetörtél. Van még valami amiről tudnom kellene?-kérdeztem és reméltem , hogy nincs egy könnycsepp lefolyt az arcomon. Oda nyúlt és letörölte azt egy darabig még ott volt a keze a helyén majd elvette. A meleg és puha keze nyomot hagyott az arcomon és alig bírtam megállni , hogy ne nyúljak oda. Még mindig a kezemet fogta a szemébe néztem és látszott benne a csillogás és a komolyság. Nagyot sóhajtott és jobban megszorította a kezem amiből tudtam , hogy komolyan fog beszélni és ezt el kell mondania.

-Azt hiszem még mindig nem tudtalak elfelejteni és többet érzek-szólalt meg mire én elkerekedett szemekkel néztem rá. A pillangók pedig újra felébredtek a gyomromban....Majd hirtelen berontott Selena. Az ajtóban állva nézte kettőnket cinikus és megvető pillantással. Justin elengedte a kezem. Néztem ahogyan elhúzza. Feláll és a barátnője után rohan. Könnyek közepette néztem ahogy megint faképnél hagy...

Szerintetek Grace majd megbirkózik Justin vallomásával?Vajon mi lesz ezután? Remélem valamennyire sikerült titeket kárpótolnom és komiztok is. Ígérem ezúttal nem fogok késni az újévi fogadalmaim között van , hogy rendszeresen írjam a részeket! :) <3 remélem menni fog. Puszi mindenkinek:*

47.rész ~Meglepetés...

Grace szemszöge:

Kora este*

Az újonnan még rumlis szobám közepén ülve szemléltem végig a nagy helyiséget és gondolkoztam a mai napon. A szoba akkora ,hogy a közepén ülve se látod be minden szegletét. Külön fürdővel és gardrób szobával. Kinézve az ablakon egy nagy garázsféle látható , de nem hiszem , hogy drágábbnál drágább autók vannak benne. Inkább valami mást szolgálhat egy biztos még a nap folyamán kiderítem. A szobában van egy telefon -féle is azon keresztül üzent nekem Pierre , hogy a jövőhétre döntsem el miket kell venni a szobámba azaz hogyan szeretném berendezni. Valamint 7-kor vacsora. Amikor először üzent a sok doboz közül feltúrtam azokat, amikben fontos dolgok vannak , de még csak később fogom teljesen kipakolni mivel az egész szoba egy nagy fehér lyuk egy francia ággyal és dobozokkal meg még pár bútor. Ja és persze apple gép...Amit a mai nappal kapcsolatosan meg is kaptam. A részletekről később...Állítólag lesz egy külön részem az egész házban , ami 2 emeletet takar , amiben vannak vendég szobák egy konyha minden szobában fürdő egy új bejárati ajtó...stb. Hirtelen rezzent egyet a telefonom rápillantva Brian neve villogott és tőle egy üzenet.

Brian üzenete:

Hiányzol királylány:) <3

Te:

Te is <3 :)

Brian üzenete:

Na hogy vagy? Milyen volt az utazás? Ugye Justint még nem kell leütnöm?

Imádom , hogy mindig meg tud nevettetni..

Te:

Megvagyok...Jó volt vagyis nem tudom mivel végig aludtam..Neeem még nem kellene...xD te? Mizújs arra felé?

Brian üzenete: Jól vagyok bár hiányzik a nevetésed , mosolyod és az aurád..xd <3

Te:

Örülök. Ez jó volt..haha <3

Brian üzenete:

Siess vissza szilveszterre van egy meglepetésem most viszont mennem kell édes. Szia jó éjt. Imádlaak <3

Te:

Sietek nagyon jó lesz már alig várom. Nagyon hiányoztok. Szia jó éjt neked. Nálunk még csak 4 van :D én is <3

Brian üzenete:

Ja akkor további jó napot!<3

Hihetetlenül megértjük egymást Briannal imádom , de csak mint barátot. Sok más haverommal vagyok így , de ő még is más ezért is imádom ennyire. Mikor még együtt voltunk Justinnal és hallottam ahogyan Britney-al beszél arról nem tud. Viszont egy csajos nap keretében minden mást megbeszéltünk barátnőmmel. Ma már bánom ,hogy akkor erről nem beszéltem Briannal... azóta sok minden megváltozott és nem tudom mennyire. De ezt egyszer szerném vele tisztázni vagyis addig rengeteg minden más megváltozhat , ahogy az érzelmeim is. Nem szeretném őt elveszíteni. Még meglátjuk mit hoz a sors csak hagyom , hogy sodródjak vele és élvezzem. Mikor beszélünk bármiről mosolyognom kell bármennyire is rossz napom volt, mosolyt csal az arcomra...

Aztán eszembe jutott Selena és Justin nem tudom olyan nyálasak és hányinger keltő az egész, ami köztük van. Frusztrálóan zavaró az , hogy együtt vannak. Nem tudom valahogy nem sikerül elfelejtenem Justint. Elég bekapcsolnom egy héten egyszer a tévémet és persze , hogy benne van...

-Grace gyere le egy kicsit!-hallottam anya hangját a kis fehér fali telefonból.

Felállva átlépkedve a dobozokon ügyelve arra, hogy ne essek hasra semelyikben sikeresen kiértem a szobámból és lefelé vettem az irányt a nappaliba. Oda érve kezembe nyomták a kabátom és a sapkám.. Értetlenül elvettem és felöltözve a többiek után siettem.

-Hová megyünk?-kérdeztem öcsémtől amint mellé értem.

-Valami meglepetést szánt nekünk Pierre vagyis leginkább azt hiszem neked. Igazából nem tudom mit mondott de ennyit kivettem belőle.-nevetett fel Benjamin jól szórakozva saját magán én is elmosolyodtam majd izgatottan szedtem lábaim a nagy hóban. Beérve Pierre-t akinél egy kulcs csomó volt tele rengeteg kulccsal és egy plusz kulcs.

-Készen állsz? Sosem csináltam még ilyesmi féle meglepetést. Különösen neked nem. -izgatottan rakta be a kulcsot a zárba , de még jobban meglepett azzal , hogy mind ezt franciául mondta el. Vettettem egy gyors pillantást Justinra és láttam rajta is a ''na erre nem számítottam'' pillantást. Magamban jól szórakoztam , de a kulcs elfordulása hallatán alig vártam végre , hogy belépjünk. A szobám ablakából jól látszik az egész terem. Amint beléptünk egy kosárpálya szerű terem fogadott az egyik felén magasított ülőhely volt a másikon pedig tükrök , amiből már rájöttem mi is az egész. Miért nekem a legnagyobb meglepetés. Persze csak valamilyen szinten szánják nekem...

-Szóval gyertek beljebb és megmutatok mindent.

A teremben van egy projektor is , ami leginkább a mozizást fogja szolgálni valamint még sok más mindenre használhatjuk a kényelmes elhelyezkedéshez vannak külön babzsák fotelek valamint a sporthoz labdák és mindenféle hangszóró , ami a táncban segít kiemelni különböző hangzásokat.-Már most imádom és ma estére már ki is találták , hogy karaoke party lesz.

-Én nem énekelek!

-Miért nem kicsim csodálatos hangod van!

-Anyaa nem énekelek borzalmas a hangom-nevettem fel egy kicsit.- ezért táncolok

-Akkor megmutathatod nekünk mit tudsz valamint kipróbálod milyen a táncparkett-nevetett fel Erin és a többiek helyeslően bólogattak beleegyezésüket jelezve, én csak megcsóváltam a fejem és beleegyeztem , hogy táncolok és mivel nem engedtek az éneklésből kísérek valakit. Aki persze nem más , mint Mr.Bieber...És Selena utána. Nem is tudom... Érdekes este elé nézünk.

-Már alig várom ,hogy megnézhessem a táncod-ért be mellém Selena pechemre.

-Ja én is.-mondtam a legnagyobb lelkesedéssel , ami tőlem telik.

A vacsora elég kellemesen telt bár nem tudtam mi rosszabb az , hogy anya újra kiélvezheti azt , ahogy főz és mesélheti az embereknek , hogy hogyan készítette el , ami néha konkrétan az ég világon senkit sem érdekel vagy Selena és Justin halálos nyáladzása...Egyértelműen utóbbi.

-Köszönöm szépen finom volt-köszöntem meg a kaját-bemegyek bemelegíteni. Oké?-néztem anyára.

-Egészségedre menj csak.-válaszolt Pierre mire rá mosolyogtam. Felállva az asztaltól felkaptam gyorsan az előszobában lévő kabátom , sapkám és csizmám. A hó ropogott a talpam alatt és kicsit csúszott , de sikeresen beértem a terembe. Felkapcsolva a lámpát már nem tűnt olyan sötétnek és rémisztőnek. Sőt eléggé tetszett is. Csak a barátaim és tánc társaim hiányoznak az egészből. Ledobva a kabátom és áthúzva egy tornacipőre , ami kényelmesebb és eléggé csúszik ahhoz , hogy pont ne essek el. Be melegítettem majd megkerestem hogy hová tudom bedugni a pendrivem , amint ezeket végre hajtottam. Kapcsoltam egy kis zenét , ami elég ütősen szólt , hogy feldobja kicsit a kedvem és ráhangolódjak a táncra. Az ismerős hangzás telis-tele emlékeket hozott elő. Imádtam velük táncolni. És mindenképp meglátogatom a tánc csoportot , ha ''otthon'' járok.

Elmerengve vettem tudomásul , hogy már szinte mindenki itt van... leültek a kis emelvényre , de valaki kihalászva az új babzsákokat arra hasalt rá. A kicsik óriási mosollyal az arcukon pillantottak érdeklődve felém.

-Beni menj fel és majd jelzek a kezemmel akkor rakd be a 4-es számot és állítsd be úgy a , hogy ne süketüljön meg senki..-próbáltam elmondani érthetően neki mit kellene csinálnia nem túl meggyőzően bólintott egyet majd elment. Jeleztem neki mire ő elindította. http://www.youtube.com/watch?v=CqPU7NSVQwY

A szám ritmusára kezdtem mozogni. Mire végig táncoltam az egész számot lihegve figyeltem az arcokat és meghajoltam. Elismerően bólintottam majd.

-Ez nagyon jó volt. Táncolhatnál a koncerteken is háttértáncos ként-jött oda Selena.

-Igen gondolkoztam már rajta , de egyenlőre befejezem a sulit.-mondtam a szerintem egyértelmű választ.

-Ha segítség kell az elhelyezkedésben csak szólj- ajánlotta fel kedvesen...

-Köszönöm , de az ilyen dolgokat szeretném egyedül megoldani-mondtam viszonylag normális hangszínben kis cinizmussal.

-Azért , ha segíts...

-Köszi , de nem!-vágtam a szavába még mielőtt még egyszer elkezdené. A babzsákokat a kivetítő elé húztuk és körbe ültük. Én nem éneklek csak , ha nagyon muszáj , így ezt most sem tettem meg. Pierre ezt már is kiszúrta és maga mellé állított.

-Miért nem énekelsz? Ez a szám olyan vidám-mondta mosolyogva a pót apukám.

-Nem ismerem-mondtam kis mosollyal az arcomon.

-Oh miért nem ezzel kezdted akkor keresünk valami magyar számot, amit elénekeltek nekünk.- állt elő a szerinte jó ötlettel , én viszont csak lesütöttem a szemem és annyit motyogtam alig hallhatóan , hogy ''hurrá...''. Pierre boldogan énekelt tovább majd mire véget ért a szám már ő el is tűnt.

-Oké most Justin jön és Grace.-jelnette ki mire nekem elkerekedett a szemem.

-Mit éneklünk?-mosolygott Justin az idegesítően szép és varázslatos mosolyával , amitől olyan nagyon hülyén éreztem magam és még hülyébbnek attól , hogy egy helyben állok és hozzám beszélnek...

-Nem tudom nekem , mindegy.- jelentettem ki unottan és megforgattam a szemem.

-Oké melyik számomat ismered?-kérdezte mintha nem tudná...-Magadra erőltethetnél egy mosolyt-szólított fel franciául.

-Britney jóvoltából , majdnem az összeset szóval mindegy ,de ha még sem erre a célra van a kivetítő..Nem?-majd mosolyogtam egyet.

A követező pillanatban elindult a Love Me. Amitől a legjobban féltem. Ez az a szám , ami a mélypontom. Egyszerűen nem tudtam mozdulni ott álltam egy helyben , mint egy darab fa.

-Grace mi a baj miért nem énekelsz?-kérdezte Selena. Továbbra is egy helyben álltam. Mindenki más tudta rajta kívül mi a probléma. Ami konkrétan az volt , hogy az első szám , amit olyan sokszor énekelt nekem Jus akár egy szál gitárral a kezében is. Egy pillanatra ránéztem, aki csak egy ''énekelj''-t tátogott majd én hirtelen kirohanásból franciául kezdem nem túl kedves mondandóm.

-Azt mondod , hogy énekeljek? Justin szánalmas vagy..És még én nőjek fel?! Ugyan. Hogy tehetted ezt? Tudod miken mentem keresztűl? Nincs egy csöppnyi lelkiismeret furdalásod sem? Nem gondoltál arra sosem , hogy mi van velem? Vagy hogy mit érezhettem? Ha te lennél az utolsó ember a Földön már akkor sem kellenél...

-Grace kérlek ne itt....-mondta majd körbe nézett.

-Menjetek ki pár percre-tanácsolta Pierre továbbra is franciául beszélve. Justin azzal a pillanattal megragadta a kezem és kirángatott...Még pont hallottam ahogy Pierre azt mondja , hogy folytassák és a gyerekek nevetve kezdenek énekelni.

-Grace ez most mire volt jó? Most a gyerekek előtt kellett ez az egész cirkusz? Magyarázhatok Selenanak is , hogy mi volt ez -a nem túl erős fényben kirajzolódott Justin dühös arca és látszott a hidegben a lehelete.

-Igen a gyerekek előtt hiba volt ,de már nem is törődnek az egésszel odabent énekelnek... Selena? Úristen Justin ennyit bírsz mondani..?

-Ő próbál veled kedves lenni , de te teljesen beburkoltad magad egy körbe ahová nem engeded be...Annyira igyek..

-Justin ezt most fejezd be! Komolyan akartad ezt mondani?!! Ő sem így viszonyulna ehhez az egészhez , ha tudná , hogy a volt ''barátnőd'' vagyok- emeltem fel a hangom. Mire ő csak lepisszegett- az sem érdekel , ha meghallja...Komolyan ennyiben akartad hagyni ezt az egészet? Közölni telefontba , hogy bocs mostantól vége?! Ez nem így működik. Tudod nekem is vannak érzéseim és neked fogalmad sincs arról , hogy min mentem keresztül..

-Nézd tudom és nagyon sajnálom , de ezen már nem tudok változtatni-halkult el és lehajtotta a fejét.

-Pff persze sajnálod, valahogy nem hiszem el. Neked csak így volt könnyű -mondtam fejet csóválva cinikusan...

-Nézd...-kezdte de nem folytatta , mert kijött Selena.

-Minden rendben?-kérdezte. Igen minden rendben csak éppen megzavartál egy k*rva fontos beszélgetést , de a barátodat úgy sem hatná meg az egész. De nem baj tényleg nem. Megforgattam a szemem. Úgy éreztem majd felrobbanok vettem egy mély levegőt majd szépen lassan kifújtam.

-Persze , majd megbeszéljük!-vetettem oda Justinnak. Aztán befelé vettem az irányt , de még elcsíptem Justin és Selena gyors eszmecseréjét.

-Baj van? Miről beszéltetek?-kérdezte szerintem mélyen Justin szenébe nézve. Biztos voltam benne , ahogy abban is , hogy hazudni fog.

-Nem nincs , csak Grace-nak honvágya van és így vezeti le...

Na ettől felrobbantam majd' hátranéztem és felhúztam a szemöldököm és egyszerűen akkora utálatot éreztem Justin iránt , mint még soha...

Köszönöm a komikat és a 4 követőt.:) Imádlak titeket , nagyon jól esnek az elismerő kommenteket szeretem őket olvasgatni. <3 Nagyon aranyosak vagytok. Igyekszem minél hamarabb hozni a részeket...:)

46.rész ~Új otthon....

Grace szemszöge:

Persze , nem hagytam , hogy megöleljen. Viszont vele kellett mennem. Pierre szerint lenne mit megbeszélnünk...szerintem is , de ezt nem most fogjuk úgy érzem. Nincs is túl sok kedvem.

-Hogy utaztatok?-kérdezte mikor kifordultunk a reptérről.

-Jól-válaszoltam egyszerűen.

-Éss hogy vagy mostanában?- kezdeményezett újra beszélgetést egy idő után.

-Justin nézd a beszélgetést hagyjuk..nincs túl sok kedvem veled társalogni....sőt ne is nagyon erőltessük ezt az egészet mostanában-fordultam félig felé várva a válaszát, ami egy bólintás volt. Elégedetten visszaültem az ülésbe és a már fagyos utat és tájat kezdtem figyelni. Előkapva a telefonom vissza állítottam repülő üzemmódból és csináltam egy képet fel is töltve már is. Majd szép lassan betöltöttek az üzeneteim. Rengetek hiányzol üzi jött , amikre majd ha már rendesen leszek gépről akkor reagálok. Először is Britney-nek adtam le a drótot , hogy mi is a helyzet. Nem volt már fent...vagy még. Nem tudom , hogy ott hány óra lehetett.

-Nézd Grace- pillantott óvatosan felém és folytatta.- lehet nem akarsz velem nagyon beszélgetni, de valahogyan muszáj lesz megoldanunk egymás elviselését is. Több szempontból is...az egyik a gyerekek miatt van , hogy egyszerre mind a kettőnkkel tudjanak lenni és ne érezzék úgy , hogy miattuk keletkezik feszültség köztünk. Úgy mint régen.

-Régen sem voltunk eleinte túl jóba- Jus egy szúrós pillantást vetet felém- csak megjegyeztem.

-Oké szóval először is miattuk próbáljuk meg. Másodszor meg Selena miatt...

-Kezdhetted volna ezzel is , úgy is rátértél volna ki...

-Nézd mikorra oda érünk lesz pár dolog , amin meglepődsz....Tudod mit nem is értem miért próbálok itt a lelkedre beszélni , hogy maradj normális és tedd meg a béke kedvéért. Lehetetlen vagy, sosem lehet veled normálisan megbeszélni semmit. Nőj már fel végre Grace! És próbáld meg átgondolni a dolgokat , ne azt nézd , hogy neked mi jó... Nézz körül az élet nem csak rólad szól...-döbbentem néztem Justinra és hirtelen elszorult a torkom. Szerencsémre pont oda értünk így egy mozdulattal kitéptem az ajtót. Anyának intettem , hogy 10 perc és megyek. A rég nem látott óriási kertet már csodás fehér hó borította és a ház gyönyörűen fel volt díszítve arany égőkkel , ami kiemelte nagyságát és karácsonyi hangulat megjelenítését. Visszatartva a sírást a sálam jobban a nyakam körül összehúzva vettem észre , hogy milyen hideg is van. Tudtam, hogy végig kell csinálnom. Most viszont ''Grace'' szépen betolod a pofid a meleg házba , mert megfagysz! A gyerekeknek szépen köszönsz és mindenki másnak...viselkedj jól. Erős vagy te, ja és álld meg , hogy ne nyomj semmi Miss.Gomez képébe. Még valami tudom nem könnyű , de lássanak boldognak. Apropó Justin vele is próbálj meg rendes lenni....Négyszemközt pedig úgy oltod szét, ahogy akarod. Félre ismert , de mutasd meg neki milyen is vagy valójában az ingereidet pedig táncold ki. És 3.......2............1.........nagy levegőt vettem és beléptem az ajtón.

 Eltudom képzelni milyen piros lehet már az arcom a fagyos levegőtől. Vajon hány fok van? Majd megkérdezem Pierre-t. Beérve nem számítottam ilyen ''családias'' környezetre, úgy tűnt mindenki telesen jól el van magával vagy éppen mindenki mással. Kivéve a két románcot , akik egymással voltak elfoglalva. Becsapva magam után az ajtót.

-Szia kislányom merre jártál? -szólított meg anya magyarul aztán megkért , hogy angolul válaszoljak. Felvettem a megszokott áll mosolyom , amivel bárkivel át tudtam verni , kivéve Britney-t és mostanában Brian-t sem.

A gyerekek máris oda szaladtak hozzám köszönni , jó szorosan átöleltem őket és megígértem nekik , hogy később mindenképp játszok velük. Annyira végtelenek és aranyosak.

-Sziasztok. Ja csak sétáltam egy kicsit és élveztem a havat-mosolyodtam el még jobban. Aztán egyszer csak felpattant Selena Jus mellől és felém közeledett.

-Hello már sok mindent hallottam rólad. Jazzy és Jaxo rengeteget mesélt rólad. Egyébként Selena vagyok Justin barátnője.-oh mint ha nem tudnám...-.-” Persze a gyerekektől...szóval erre akart felkészíteni...Pff.

-Hello Grace vagyok. És örülök. Igen tudom ki vagy, de kedves a körítés -mosolyodtam el keserűsen és szörnyen átlátszóan. Irritáló ahogy csak rám néz...sőt a puszta jelenléte is. Bah, hogy fogom én ezt bírni... először is meg kell nyugodnom...

-Igen azt gondoltam , de ha már itt vagyunk még pár napot tök jó lenne ha megismernénk egymást.-viháncolt tovább. Valószínű egyből legjobb barátnők is leszünk,  ha tudná ki is vagyok..vagyis kije voltam Justinnak...Nem így állna neki sem a szája mikor meglát..

-Ja persze örömmel..-morogtam már cseppet sem foglalkozva az áll mosollyal.

-Grace kérlek próbáld meg-lépet oda mellém Justin franciául kezdeményezve a beszélgetést.

-Miért is?

-Miattam..-vetette fel az első ötletét mire én csak megforgattam a szemem.-Jól van a gyerekek miatt és mindenki másért.

-Oké-vágtam rá egyből.

-Csak ennyi? Értük már máris..mi?!-nézett rám elképedve...

-Miért mit vártál , hogy majd úgy folytatunk mindent mintha öribarik lennénk és nem minta nem történt volna semmi??- kérdeztem meg mosollyal az arcomon, hogy ne derüljön ki miről is társalgunk.

Köszönöm a komikat... Ha ti nem lennétek nem írnék , mert nem lenne miért. Örülök , hogy vagytok és szeretlek titeket. Azt hiszem még sosem gyűlt össze 8 komi ,amiket nagyon köszönök nagyon aranyosak vagytok...Tudom még nem derült ki mi lett Brian-al és hogy szakítottak , de idővel mindenre fény derül :) Nem tudom mikor fogok tudni részt hozni. Mivel most kezdem a 9.-et és ezzel az évvel ígértem magamnak pár dolgot , amit szeretnék betartani. Szóval mindenkinek sok sikert az évhez és ne foglalkozzatok semmi mással csak a tanulással. Ezen múlik a jövőtök..:) Na de hagyjuk is a sulit , mert már most iskolaundorom van.

Komizzatok és sok puszi! :)