33.rész ~Kanada felé..

Grace szemszöge:

Reggel még gyorsan összepakoltuk a cuccainkat és indultunk is a raptérre. Már izgatott vagyok , hogy mit szól majd a család. Bár Jus folyamatosan kérdezte  hogy mi történt nem akartam se az ő kedvét elrontani azzal, ami történt és még beszélni sem akartam róla. Felléptem egy kicsit facebookra , de a rengetek értesítéstől és üzenettől elment a kedvem végig nézegetni, így hagytam hagyj pörögjön tovább. Majd máskor talán végig nézegetem. Justin ledobta magát mellém átölelve a félkézzel, miközben a fejét a vállamra hajtotta.

-(A)Na végre elmeséled , hogy mi történt reggel?-kérdezte meg ma már sokadszorra én csak megráztam a fejem és lesütöttem a szemem.-miért nem akarsz róla nekem mesélni?-emelte fel a fejét a vállamról.-talán tudnék segíteni-nyúlt az állam alá finoman és felemelte , hogy a szemembe nézhessen.

-(A)Nem Jus még nem szeretnék róla beszélni inkább hagyjuk-küldtem felé egy kis mosolyt.-mondjuk mikor mondjuk el?-kíváncsiskodtam hátha van már valami ötlete.

-(A)Egyenlőre még ne mondjátok el szerintem kölyök, majd segítek a ''titkos'' találkozásokban-ült le velünk szemben Scooter és ránk mosolygott. Várjunk csak ő miért jön velünk Kanadába?! Nem azért, mert zavar, hanem most ''szünetet'' tartanak. Gondolom neki is van családja és inkább velük töltené az időt... Majd kiderül , vagy megkérdezem majd Justin-t.

-(A)Most pihend ki magad mert a gyerekektől nem lesz időnk.-mondta széles mosollyal az arcán.

-(A)Na de várj , hogy fogunk találkozni?-néztem rá felhúzott szemöldökkel.

-(A)Majd este elrabollak és Scoo majd segít, igaz?-nézett egy pillanatra Scooter-re majd vissza rám. A szemi csillogtak , mint mindig egyszerűen elvarázsoltak.

-(A)Dolgozom a terveken Romeó- mondta egy pillanatra felnézve a telefonja képernyőjéről , mi meg elnevettük magunkat. Majd Justin vállára hajtottam a fejem és el is aludtam.

* * * *

Mikor felkeltem Justin nem volt mellettem a szomszéd ülésben ült a telefonját nyomkodva.

-(A)Lassan leszállunk- mondta amikor észre vette , hogy már fent vagyok és egy halvány mosolyt küldött felém.

-(A)Baj van?-kérdeztem gyanakvóan felhúzott szemöldökkel. Ő csak megrázta a fejét majd megszólalt egy hang, hogy kössük be az öveinket. Tudtam , hogy valami baja van valami nyomasztja , csak azt nem értem , hogy miért nem akar nekem róla beszélni?! Már a földet érték a repülő kerekei és landoltunk, kicsatoltam az övemet és a cuccaimat kezdtem keresni a szememmel. Justin-t találtam magammal szemben a csillogó szemeivel fürkészve nézett rám.

-(A)Hívlak és amint tudunk átugrunk-mondta halkan.- szeretlek- suttogta a fülembe és szorosan magához húzott.

-(A)Én is-mondtam halkan majd eltoltam magamtól , mert nyílt az ajtó. Kiléptem a cuccaimmal a kezemben , amiket már is el is vett Pierre. Elly már is odaszalad hozzám, átöleltem és puszit nyomtam az arcára. Mindenkinek köszöntem és külön kocsival el is indultunk. Justinék állítólag majd még este átnéznek...Már most hiányzik , de zavar , hogy nem tudom mi a baja lett. Mosolyt erőltettem az arcomra és úgy hallgattam még nem voltam velük mik történtek. Persze én is beszámoltam a publikus részekről. Várjunk csak miért velünk jön Scoo?! Majd kiderítem , vagy rákérdezek anyára ő biztosan tudja... Már egy ideje mentünk mikor befordultunk egy óriási ház kapuján. Úgy éreztem magam , mintha valami királyi ceremóniára jöttünk volna a magán gép csak hab a tortán. A ház fehér volt , krémszínű díszítéssel , 4 emeletes , nagy lépcsőkkel és hatalmas udvarral , ami több mindent foglal magába. Mellette volt egy fakunyhó , amiben a kertész lakik. Belülről mindez még csodálatosabb és modern , szinte minden távirányítóval működik vagy érintő képernyős . A ház hatalmas több nap kellene , hogy bejárjuk az egészet , de erre még van időnk bőven. Igen itt lakik Pierre , nem gondoltam volna , a skyepos beszélgetésekből minderre nem jöhettem rá...

Remélem tetszett :)) 4-5 komi után új rész!