38.rész ~Olyan más...

Grace szemszöge:

Az út viszonylag csendesen telt. Néha rám nézett , de nem mondott semmit. Mikor odaértünk már is kipattantam a kocsiból. Justin értetlenül figyelte a műveletemet. Majd utánam rohant. A szobám ajtajánál ért utol.

-Grace állj már meg végre-rántotta vissza.

-Hé mi a baj?-kérdezte még mindig értetlen fejjel majd betessékelt a szobámba és becsukta mögöttünk az ajtót.

-Nem tudom Justin nem akarom , hogy el menj- mondtam ki aztán a földet fürkésztem könnyes szemekkel. Nem hagyhattam kiférkőzni egyet sem , mert utána jön a többi ezer. Nem akartam kimondani , hogy miért nem akarom. Ezt majd megbeszélem Britney-el egy lányos beszélgetés kapcsán , de olyan rossz előérzetem van. Olyan mintha még lenne valami más is , ami vár Justin-ra Los Angeles-ben.

-Legszívesebben tudod , hogy maradnék , de a a rajongóim számítanak rám-mondta majd felemelte a fejem és finom és szerelmes csókot lehelt az ajkamra. Kicsit megnyugtatott , de a keserű íz még mindig ott volt a számban. Félek. Félek , hogy talál valaki mást helyettem vagy szebbet , okosabbat, akit jobban fog szeretni. Bennem is felmerültek ilyen gondolatok ,amik nem hagynak nyugodni reggel este. Ha valakinek helyes barátja van , nem csoda. Különösen , ha Ő egy világsztár és több millió lány lenne a helyemben , de még is nyugtat az az érzés , hogy most még velem van és mellettem.

-Szeretlek-suttogta a fülembe szorosan magához húzva.

-Én is , de nem kellene le mennünk?-néztem a fehér ajtó felé egy pillanatra , ami zárva volt.

-Nem úgy néz ki , mint akik hiányolnak minket-nézett a szemeimbe a gyönyörűen csillogó szempárral és ravasz mosoly ült az arcára. És az ölébe húzott és úgy bámultuk tovább egymást. Már egy ideje csendben néztük egymást Justinnal-néha nem kellenek a szavak elég , ha egymás tekintetéből olvasunk-mikor kopogtak. Felálltam Jus öléből és kinyitottam , az ajtó előtt Ell , Jazzy és Jax állt. A gyerekek kíváncsi szempárjával találtam szemben magam , majd amikor megnyugodtak , hogy még élünk. Egymásra néztek és elnevették magukat és egyszerre öleltek át , mire elmosolyodtam leguggoltam az ő szintjükre és átöleltem őket. Annyira édesek. Utána ugyanezt megismételték szerelmemnél is .

-Mindenki rátok vár olyan gyorsan eltűntetek-mondta Jazzy még mindig a bátyját ölelgetve.

-Szaladjatok előre és mi is megyünk utánatok-mondta Justin remélve , hogy bele mennek. Na persze még szép is lett volna.

*Pár nappal később.

Justin már 3 napja elutazott. Nagyon hiáyzik olyan elveszett vagyok nélküle. Persze nem hagyják , hogy magamba zuhanjak , de esténként mégis egyedül alszom el. Tisztelet a kivételnek , aki Elly, néha este átkószál hozzám, mert nem tud aludni vagy rosszat álmodott.  Annyira édes. Mindig is szerettem volna egy ilyen húgot. Imádom. Vissza térve Justin-ra olyan furcsa és egyre ritkábban beszélünk. Jó mondjuk megértem , hogy elfoglalt, de olyan más nem tudom , hogy elmondani, és 2 nappal tovább marad. Britney biztosan tud valamiről , mert ő is állandóan zavarba jön meg össze vissza beszél...

Justin szemszöge:

Mióta elutaztam ide azóta sok minden megváltozott. Talán szerelmesebb vagyok , mint valaha és boldogabb is lehetnék, de mind ezt nem Grace-val. Ő csodálatos lány és örülten szerelmes vagyok belé is , de választanom kell kettőjük között. Már most is lelkiismeret furdalásom van , hogy megcsalom. De félek attól , hogy megbántom , hogy összetöröm....