2.Rész

Grace szemszöge:

Pierre bejelölt ismerősének és tovább terveztük a meglepetés utazást . Persze hogy beleegyeztem ki nem hagytam volna egy ilyen utazást /Nem voltunk valami gazdagok még ilyenkor/.2010.06.12.volt ki kellett találnom hogy rángassam ki 20.-án anyát a reptérre az öcsém és a nagybácsikám a részese volt a tervnek . Ezért kieszeltünk valami okosat.

2010.06.20.

Reggel korán keltem mert már nagyon izgatott voltam .Mikor felkeltem még mindenki aludt .Ezért

kiültem az erkélyre kicsit gondolkozni. Azon törtem a fejem hogy mit tervezett Pierre mert volt még 1 meglepi amiről én sem tudtam . Nagyon izgatott is voltam mert még sosem jártam Kanadába nem hogy még repülőn nem ültem. Már alig vártam hogy 2 óra legyen akkor indult a gép. Sokat gondolkodtam azon is hogy milyen lehet a házunk vagy hogy milyen hamar fogok átállni mivel -8 óra az eltolódás vagyis ha nálunk most 08:05 van akkor náluk 00:05 . Ez szerintem menni fog inkább amiatt aggódóm hogyan fogjuk egymást megérteni mert nem vagyok valami nagy angolos és még ott van a honvágy ez lesz a legnehezebb mert ilyenkor általában mindig nagyihoz utazunk. Furcsa lesz fent maradni hajnalig hogy tudjak a barátaimmal beszélni facebookon. De muszáj lesz a honvágy miatt és részletesen be kell nekik számolnom mindenről majd. A gondolataimat tesóm zavarta meg az álmos fejével .Bezárta maga mögött az ajtót hogy anya meg ne hallja hogy miről beszélünk.

-Jó reggelt álomszuszék.-mondtam neki nagy mosollyal az arcomon.

-Jó reggelt-mondta álmosan.

-Juj annyira izgulok alig bírtam tegnap este elaludni. Szerinted anya beveszi majd ????-kérdeztem.

-Már én is várom remélem neem zuhanunk le. Hát nem tudom hogy mi lesz remélem nem jön rá-.

-Olyan bolond vagy miért zuhannánk le??!!!!-

-Miért ne??-

-Túl sok olyan filmet nézel amibe lezuhannak a repülők-

-Na jó nézzük meg hogy megvan-e minden , mert lassan jön Jozsó/a nagybácsikánk/ hogy kivigyen minket a reptérre-

-Meg még anyát is fel kellene kelteni-

Megvolt minden megreggeliztünk rendbe raktuk még kicsit a lakást. Indulásra készen álltunk. A kocsiból lehetett látni a leszálló repülőket. Még a kocsiba felhívtuk tesómmal apát jó utat kívánt és hogy vigyázzunk magunkra. Szinte az egész család felhívott minket na mind1 azért ennyire nem kellene felkapni csak nyaralni megyünk.... vagyis anya így tudta persze nagybácsikám is részese volt a tervnek és anya februárba ezt tőle kapta ajándékba, azok a jegyek hamisítványok voltak a Portland-ba az anya barátnőjéhez.. Az eredetiek nálam voltak Toronto-ba amiket titokban kicseréltünk és figyelnünk kellett minden apró részletre hogy pl. nem a 2. kaputól indultunk, hanem a 6.-ról . Amikor már a gépen ültünk tesómmal gyorsan bedugtuk a fülhallgatót a fülünkbe mintha zenét hallgatnánk. Tisztán hallottuk mikor bemondják :

Köszöntjük kedves utasainkat a Portland-ba tartó járaton. Kellemes utazást kívánunk!- harsongta a bemondó . Elkerekedett szemekkel néztem tesómra aki nem tudta , hogy miért . Zenét hallgatott....

Ha tetszett kommenteljetek :)