9.rész komizzatok *.*

Grace szemszöge:

Már egy jó ideje várakoztunk.. mikor felmerült bennem egy kérdés , amit jobbnak tartottam , ha megkérdezem.

-Anya ugye szóltál előre , hogy ide jövünk??-tettem fel anyának a kérdést , mire eljutott az agyáig....elkerekedett szemekkel nézett rám és körbe.

-Ohhh ez teljesen kiment a fejemből.-mondta teljesen nyugodtan , nem vagyok túl hamar ideges , de ez konkrétan sokkolt.

-Mi te nem szóltál nekik , hogy ide jövünk?!-ordítottam neki-rohadt jó , remek ezt is jól elcseszted , és most mi a szart csináljunk?! Lehet ki se tudnak értünk jönni.-kiabáltam vele tovább , nagyon ideges voltam , nem tudtam erre mit mondani , bevallom kicsit kemény voltam. Megfogtam a cuccaim és elindultam megkeresni a várakozót. Persze anyáék már is utánam indultak vagyis rohantak.

-Várj már Grace , ne siess annyira majd megoldjuk ezt is.-szólt utánam Martin.-tulajdonképpen ez a mi hibánk mi vezettük fel anyát rossz gépre , ne hibáztasd ezért , biztosan megoldjuk – mondta mikor beért mellém.

-Igen igazad van, de ez nem ilyen egyszerű.-mondtam majd megálltam , nem akartam veszekedéssel kezdeni a nyaralást.-Anya ne haragudj , hogy szemét voltam ,mert igaza van az öcsémnek ez a mi hibánk is .-fordultam anya felé.

-Semmi baj kincsem , majd megoldjuk és nekem kellett volna gondoskodnom róla – remélem nem fog 'kincsem'-nek szólítani , utálom mikor le aranyomoznak meg ilyenek. Leültünk a várakozóba anya elkezdte nyomkodni a telefonját , gondolom fel hívja a barátnőjét. Anya elment egy kicsit arrébb beszélni , mert ahol mi voltunk nagy volt az zaj . Először érdekes fejet vágott , majd mosolyogva jött vissza, megjegyzem furcsa mosollyal az arcán...

-Probléma megoldva , azt mondták , hogy holnap után értünk tudnak jönni-gondolhatjátok , hogy néztem rá , és pechjére éppen ittam és konkréten kiköptem magam elé , de nem rá.- Grace csak vicceltem , azt mondták nem baj , hogy nem szóltunk előre és kijönnek kb. fél óra múlva-közölte az igazat.

-Kezdhetted volna ezzel!!!-

-Na az tök jó , Grecee  te pedig megnyugodhatsz és igyál normálisan-közölte Martin , általában csak akkor nem becéznek ha komoly dologról van szó , ha meg valami halálosan komoly akkor Gráciának hívnak , a tanárok szinte mindig így, mivel ez a magyar megfelelője.

-Oké , de valljuk be , azért nem alakult rosszul ez az egész . Itt is látszik nem vagyunk normális család-mondtam nevetve , erre tesóm büfögött egy óriásit mire mindannyian elröhögtük magunkat.

-Azért Kanadába próbáljatok meg a legnormálisabban viselkedni- közölte anya , mi normálisan?! Az lehetetlen , nem vagyunk a legmegszokottabb család . Szerencsére , ha magyarul beszélünk azt nem értik , habár a mi angol tudásunkkal nem visszük sokra , Martin alig tud bemutatkozni angolul , de komolyan , még nálam is rosszabb. Mivel éhesek és eléggé fáradtak is voltunk már , ezért anya és Martin elmentek a büfébe még én vigyáztam a cuccokra. Mikor hirtelen fuldokolni kezdtem , nagyon köhögtem elállt a lélegzetem . Nem hittem a szememnek.

Hamarosan hozom a kövi részt is , de ahhoz kommentelnetek kell <3 

Szerintem már minden Belieber és fan látta , de azért ide is kirakom. Én bármennyiszer is elolvasom sírok rajta , mint minden más Belieber :)

"Felnövök, tudom... Nem leszek ugyanaz a fiú.. De azt nem mondjátok nekem, hogy nem foglak titeket szeretni, hogy nem értetek vagyok. Talán van barátnőm, de én mindig veletek leszek... Egy nap megházasodok és mikor kimegyek a templomból, egy csomó lány sírni és vörös szemekkel bámulni, majd ránézek a feleségemre. Egy pillanatra el akarom hagyni, és megölelni a lányokat, de nem tehetem... Remélem, hogy tudjátok, hogy szeretlek titeket, és szeretni foglak titeket örökké! Ti miattatok vagyok aki. Ezek a dolgok újjak nekem. Az utcától, egészen a tengernyi díjak elnyeréséig, az egyetlen dolog amit csinálni tudok, hogy köszönetet mondok ezzel a levéllel. Örökre itt leszek nektek, amíg valaki azt mondta nekem, hogy semmi sem tart örökké. Rá kellett jönnöm, hogy a fanjaimról, a csajaimról, a belieberjeimről beszél! Ők is megházasodnak majd és lesz gyerekük, és lehet, hogy sokat Justinnak neveznek el. Izgalmasnak tartom, hogy hány Justin lesz a világon miattam? Lehetetlen, hogy az idő megálljon. Akarom őket, csakis magamnak, de sajnos nem lehet. Egy csomó ember kinevet, mert az utcán énekeltem. Egy csomó ember lenéz, mert féltékenyek, de nem utálom őket. Sajnálatot érzek miattuk, mert ők sosem fogják megtudni milyen érzés ezt a szüleiért tenni, az édesanyjukért... Csak remélni tudom, hogy sosem fogtok elhagyni, mert lehetek gazdag, jóképű, de nélkületek senki vagyok... Én is csak egy fiú lennék, aki az utcán énekel, csak egy fiú aki esténként sírva alszik el, mert olyan mint a többiek... De így értetek sírnék, ha elveszítenélek titeket... Közületek minden egyes lány sokat, a világot jelenti nekem, mert nélkületek én csak Justin Bieber lennék. Értetek vagyok az a Justin, aki. Az a Justin, aki vicces képeket csinál a telefonjával, hogy megnevettessen titeket... Tudom, hogy fel fogok nőni, de én mindig csak egy baba leszek a beliebereimnek. Ha belieber vagy, és ezt olvasod, remélem érzed a szeretetem. Talán sosem találkoztunk, de tudod mit? SZERETLEK!!! És igen! A jövendőbeli férjed vagyok, Pattie az édesanyád, Jazzy és Jaxon a testvéreid! De tudod mit tudok még ennél is jobban? Justin Bieber, egy alázatos srác, aki az Avon Színház lépcsőjén énekel, szeret téged, csak téged! Szeret, ha sírsz bármi miatt is, de ne sírj! Légy erős, mert én az a fiú vagyok aki egy színház lépcsőjén énekelt, hogy gyűjtsön némi aprót a családjának, hogy megmutassa, hogy valóra tudja váltani az álmait! És mi történt? Valóra váltak, igen! Mert bármi lehetséges! Az a fiú, aki ezt írta, szeret téged, nagyon, talán te csak azt gondolod, hogy ez valami hülye levél (és talán tényleg az) mert én vagyok az a fiú aki az utcán énekelt és tudja mi eközött és a stadiumok között a különbség. És most egy csomó belieber sír, mikor meglát és azért imádkoznak, hogy OLLG-k legyenek. Soha ne add fel, mert bármi lehetséges! Szeretettel, el szeretném juttatni ezt a levelet az összes fanomnak, hogy megmutassam nekik, hogy mennyire szeretem őket. Gyönyörűm, ha azt gondolod, hogy Justin Bieber változhat, TÉVEDSZ! Sosem fogok megváltozni, mindig ugyanaz maradok, aki imádkozik, hogy holnap is legyen hol laknia. Csak felnőttem... Nagyon sok szeretettel nektek, Beliebereim, örökké!"