39.rész ~Lelkiismeret furdalás....

Köszönöm az 5 komit , gyorsan össze dobtam , de remélem , hogy tetszik :)

Grace szemszöge:

A napokban megbeszéltük , hogy leutazunk oda ahol akkor Jus-al voltam mi ugyanazt a házat kapjuk és odajön Ő is utánunk. Már annyira izgatott vagyok, mivel az egész családja ott lesz és a nagyszülei is. Az anyukájával már találkoztam és , hogy is mondjam nem ápolunk túl jó kapcsolatot. Tudom , hogy Justin-nak fontos mind a hármojuk véleménye , ezért nem csinálok semmilyen hülyeséget remélem. Hiányzik már nagyon. A kicsikkel és persze Benjaminnal meglepetést szervezünk addigra nekik. Ami a következő, estefelé érkeznek ezért pont megfelelő a tábortűz , de előtte még elmegyünk csónakázni. Úgy tervezem , hogy naplemente előtt érnek oda és mindenki becuccol még kicsit kettesben tudok lenni Justinnal. Ezt jól megálmodtam. Reggel kikeltem az ágyból elmentem fogat mosni és felkészültem az előttem álló napra. Feltettem egy laza sminket és lementem reggelizni. Hah már megtalálom a konyhát! Ez nálam nagy teljesítmény.

-Jó reggelt kicsim-mondta anya ahogy megpillantott. Kicsit meglephette , hogy már fel vagyok öltözve és indulásra készen. Annyira izgulok , hogy már napokkal ezelőtt bepakoltam , aztán újra az egészet , mert úgy gondoltam , hogy még sem ezeket akarom felvenni amikor ott vagyok. Gondolataimból Beni zökkentett ki , aki felém nyújtva himbálta a szemem előtt a kancsót. Hogy mi volt benne? Na azt nem tudom , de le merném fogadni , hogy nem az amire gondolok.

-Grace min gondolkozol ennyire?-kérdezett rám öcsém az anyanyelvünkön.

-Semmi csak már olyan izgatott vagyok-mondtam majd mosolyt varázsoltam az arcomra. Majd egyszer csak megcsörrent a telefonom a zsebemben. A Climax Usher-től , ami azt jelenti , hogy Justin hív. Juj de jó.

-Hogy vagy?-szólt bele köszönés nélkül. A hangja mély és szokatlan volt.

-Már alig várom , hogy újra lássalak , annyira hiányzol

-Ja ,te is nekem , de ma este már látjuk egymást édesem-mondta majd folytatta-és beszélnünk is kellene-amitől jól megijesztett. Úristen nem hangzik túl jól , de vajon miről akar?!

-Ömm oké , de miről szeretnél velem beszélni?

-Ez nem telefon téma Grace , majd megbeszéljük ígérem-mondta majd sóhajtott egyet , amitől már éreztem , hogy rám nézve nem túl jó.

-Akkor este ,szeretlek-mondta majd meg sem várva a válaszom kinyomott. Hát kösz. Az út kb. olyan fél óra volt. A táj , ami elénk tárult mikor odaértünk. A tó mentén kis faházak álltak a tóra nézve. Nagy fák , amikbe emlékül nevek voltak vésve. A tó vize tiszta volt és egy kis patak csordogált bele. A madarak hangja és a csodás napsütés csak hab a tortán. Mesébe illő táj az egész. Pierre kinyitotta nekem a házat , hogy nyugodtan cuccoljak be. Így is tettem mikor beléptem a gyertyák még mindig ott voltak . Szóval azóta senki sem járt itt? A koszt elnézve biztos , hogy nem. Hurrá , állhatok neki a takarításnak. Ezzel végezve egész jól nézett ki. Már végre nem bűzlött tovább a kuka sem Jus omlettjétől , amit akkor dobott ki.

-Grace jössz velünk körül nézni egy kicsit?-léptek be a kicsik a szobába kiskutya szemekkel, persze hogy belementem. Hiszen hogy tudnék nekik ellenállni annyira aranyosak voltak. Rengeteg képet csináltunk, egypárat át is küldtem Justin-nak , hogy lássa már várjuk. De még mindig aggasztott az , hogy úgy kinyomott és a hangja is nyugtalan volt.

Justin szemszöge:

A repülőn ülve végre van egy kis időm átgondolni , hogy hogyan fogom elmondani Grace-nak. Megnyugtat az , hogy velem van Scoo is , Erin is velünk tart. Gondterheltem ültem kifelé bámulva az ablakon mikor leült velem szemben Erin.

-Min gondolkozol?-nézett rám felhúzott szemöldökkel.

-Hogy mit mondok majd Grace-nak- mondtam kétségbeesett arccal , de nem hiszem , hogy tud segíteni. Mikor utoljára beszéltünk telefonon akkor is muszáj volt kinyomnom , hogy meg ne hallja mikor bejött Selena. Igen ő... Annyira csodás lány és remekül megértjük egymást , de amit a legjobban szeretek benne az az őszintesége. Én csesztem el a kapcsolatunkat azzal , hogy beleszerettem egy másik lányba és , hogy meg.....megcsókoltam. Nem csodálom , hogy ennyire rosszul érzem magam és lelkiismeret furdalásom is van.

-Lehetek őszinte Justin?-nézett rám Erin a gondolataimból felzavarva. ''Örülnék neki'' fejjel néztem rá mire folytatta-Szóval szerintem még kicsit várj , hiszen ez az egész még nem komoly Selena-val és talán helyre tudod hozni az egész dolgot-mondta és a végén egy halvány mosolyt küldött felém , de ő csak egy értetlen fejet kapott. Nem volt időnk tovább firtatni a megoldást , mert szólt a pilóta , hogy leszállunk. Erin vissza ült a Scooter melletti ülésbe. Leszálltunk. A kis teremben várt ránk apa és Grace más nem is jött csak ők ktten. Gondolom a kicsik még könyörögtek egy darabig , hogy had jöjjenek , de így jó meg nem is fértünk volna be. Grace háttal volt nekem ezért jeleztem apának , hogy meg ne szólaljon. Mögé lopóztam és hátulról megöleltem. Széles mosollyal az arcán felém fordult és megcsókoltuk egymást. Már rég hiányzott a csókja és az illata , de újra eszembe jutott a Selena-val való csókunk.

-Áááá annyira jó , hogy végre itt vagy úgy hiányoztál már-mondta még mindig mosolyogva csillogó szemekkel. Justin mosolyogj már gyerünk!!!-Mindent el kell mesélned és van egy meglepetésem....-mondta lelkesedéssel teli hangon mire nekem sikerült egy mosolyt varázsolnom az arcomra. Persze egy titkos ajtón mentünk keresztül , mert a papparazik mindenhol ott vannak.

-Te is hiányoztál nekem. És mi az a meglepetés?-húztam fel a szemöldököm áll mosolyt erőltetve az arcomra.

-Szerinted miért meglepetés? Majd meglátod-mosolygott 1000 wattos mosollyal az édes arcán és beszállt előttem a kocsiba. Még mindig a kezemet fogva...