Justin
szemszöge:
Mikor
megakartam csókolni Grace-t megcsörrent a telefonom. Gőzöm sincs
ki lehetett ilyenkor, mert minden családtag tudja, hogy most itt
vagyok , ezért gondoltam csak is munka ügyben kereshetnek. Grace
felhúzott szemöldökkel nézett rám , hogy mire várok még.
Kihorgásztam a zsebemből a telefonom és ránéztem , Selena
neve villogott rajta. Szemeim elkerekedtek majd félve pillantottam
szerelmemre, aki hitetlenkedve nézett rám és fejcsóválva.
Próbáltam magamhoz húzni, de ő ellökött magától és elrohant
majd becsapta maga után az ajtót. Fogalmam sem volt mit kellene
csinálnom... pár perc gondolkodás után, felvettem a telefonom,
mivel az még mindig kitartóan csörgött.
-Mit
akarsz? - szóltam bele köszönés nélkül és fel- alá kezdtem
járkálni.
-Szia
Justin. Csak azért kereslek mert hallottam, hogy te is
Magyarországon vagy és gondoltam találkozhatnánk mivel én is
itt tartózkodom egy ideig a forgatásom miatt. - fecsegte boldogan.
-Most
nem érek rá, nagyon elfoglalt vagyok.
-Nem
is most, legalább egy nap, kérlek Justin.
-Bocsi
mennem kell, fáradt vagyok. Szia. - majd kinyomtam a telefonom
azelőtt míg válaszolt volna. Ismeretlen , de furcsa érzés
kerekedett bennem nem tudtam mire vélni , úgy éreztem jó volt
hallani a hangját. Tétlenül álltam egy magam az egész lakásba
, nem tudom utána menjek e...
Grace
szemszöge:
Szétvet
az ideg, hogy keresheti? Vagy csak én vagyok olyan „hülye”
,hogy azt hiszem engem választott? Jó le kellett valahogy nyugodnom
, így elmentem kicsit sétálni. Már egy ideje bolyongtam , vagyis
úgy ítéltem meg , hogy már tudok ''normálisan'' beszélni
Justin-nal , ezért vissza felé vettem az irányt. Még hazaértem,
legalább volt időm még átgondolni , miket vágok majd a fejéhez.
Túlságosan szeretem....Mikorra visszaértem csend honolt az egész
lakásban és mindent gyertyafény világított meg , csak Justin
arcvonásait lehetett jól látni. Egy pillanatig azt hittem csak
képzelődöm és eszembe jutott az elmúlt hét és a telefon.
-Felvetted?-tértem
a lényegre , válasz nem jött így csípőre tettem a kezem , de
már tudtam , hogy biztosan felvette.....-Szóval igen-böktem ki
helyette.
-Igen
, de csak...
-Semmi
csak -vágtam a szavába és felemeltem a kezem, jelezve még nem
fejeztem be.- Justin nem értelek , ha vele akarsz lenni menj-a
hangok alig jöttek ki a torkom.
-Grace
, de én szeretlek és nem érdekel mennyi akadályt kell legyőznünk
együtt megcsináljuk- a szavai jól estek , de valahogy nehéz
elhinni mindezt. -Ha nem szeretnélek ,minek utaztam volna át a fél
világot? Hm?-jött közelebb, ami kezdett megnyugtatni. Majd
bólintottam egyet , hogy igaza van. Engedtem , hogy átöleljem és
magához szorítson , nyaka köré fontam a kezeim miközben
megcsapott a már zavaróan jó illata.
-Én
is szeretlek , de ez olyan nehéz-mondtam lehajtva a fejem.
-Együtt
megoldjuk , oké?-emelte fel állam és mélyen a szemembe nézett.
-Jó-mondtam
nagyot sóhajtva. Aztán egy kis idő után kiszabadultam Jus karjai
közül ,és gyorsan elmentem lezuhanyozni , fogat mosni és keresni
valami elviselhető ''pizsit''.
*Másnap.
Reggel
az időeltolódás miatt később sikerült felkelni , mint amire
számítottam. Nem sok kedvem volt kibújni Justin karjai közül ,
de kinek lett volna?!
Most
éppen a tánc próbára sietünk , mert meg akarom lepni a többieket
, ezért még beugrunk a sarki cukrászdába. Majd hívtunk egy
taxit. Az út csendesen telt mivel én izgultam , mit szolnak a
többiek , Jus meg csak szimplán komás volt. Annyira édes
ilyenkor. Megfogtam kezét és így húztam magam után ,
persze jött ő magától is , csak lassabban a kelleténél. A nagy
tükrös terem felé haladva egyre szaporábban kezdtem szedni a
lábaim. Hallottam , hogy még megbeszélést tartanak , így
gondoltam kicsit várakozunk. Addig is legalább Jus magához
tér , vagy nem. Mikor meghallottam Brian hangját.
-Egyszerűen
nem bírom , hogy vele van és nem velem. Én ezt , hogy fogom
túlélni?!-nézett kétségbeesetten Britre. Jó tudom nem szép
dolog a hallgatózás ,de úgy éreztem ezt most meg kell
tennem.-tulajdonképpen azt nem bírom , hogy annak a nyálgépnek ,
miért pont Grace kell. Miért nem velem van?! Nem lehet ,hogy
ennyire láthatatlan lennék?!!
Van egy rossz és egy jó hírem...:)
Először is bocsi , hogy újra késtem, mert már megvolt minden a fejemben már csak le kellett írnom...
A rossz hír , hogy mivel most még többet fogok utazni és jön a szülinapom is meg ilyenek , ezért nem hozok részt.
A jó , hogy ha nagyon ráérek vagy esetleg unatkozok megírom a részt és , ha lesz wifim meg is osztom. Nem hanyagolom el teljesen. És utána ígérem sokkal több időm lesz írni és újra úgy jönnek a részek mint régen *.*
Puszi mindenkinek és jó szórakozást <3 :)
Szeretleeeeeek titeket :)
