52.rész.~ Legrosszabb szülinap

Grace szemszöge:

Este pontban 7kor megszólalt a telefonom. A kijelzőn már nem a titokzatos Privát szám villogott , hanem Justin neve.

-Szia. Úgy látom most nem féltél , hogy nem veszem fel-nevettem kicsit el magam.

-Amilyen kiszámíthatatlan vagy. Azért reménykedtem benne most is , hogy felveszed... Na milyen a suli?

-Azt hiszem köszönettel tartozom. Hűhaa nagyon meglepődtem. Az osztály nagyon jó és , ha nem lett volna szó Rólad akkor még talán meg is lepődtem volna-kuncogtam fel- Bár a főzős órák érdekesek lesznek. Sokan azt gondolnák , hogy én is olyan jól  mozgok a konyhában , mint anyu , de ez messze nem igaz rám. Túl sokat beszélek.-vettem észre magam.

-Én szívesen hallgatom-mondta kihallottam az őszinteségét  a hangjából.

-Mit csináltál ma? Mesélj valamit.

-Bevallom , hogy egész nap  azt vártam , hogy hetet üssön az óra. Gondolkoztam. Lehet hazautazom a hétvégén. Mit szólsz hozzá?-megdöbbentett , hogy azt várta mikor hívhat már végre. Egy pillanatig nem tudtam mit is  kellene szólnom hozzá, aztán inkább megpróbáltam nem azt mondani , amit én szeretnék.

-Jaxonék biztosan örülnének neki.-válaszoltam.

-És te?-érdeklődött tovább.

-Justin nem értem , hogy most ezzel mit akarsz pontosan...

-Csak érdekel , hogy te szeretnéd-e, vagy eltudnál-e viselni. -mondta a tegnapi beszélgetésünkre célozva.

-Selena is jönne?-kérdeztem , reménykedve , hogy nem lesz a válasz.

-Nem beszéltem még vele erről , de egyedül akarok menni-hangsúlyozta ki az egyedül szót és lepett meg újra.

-Rendben , gyere. Tudod jól , hogy szívesen látunk.

Justinnal majdnem egy órát beszéltünk úgy , mint régen . Olyan volt mintha legjobb barátok lennénk. 

Írtam még Britney-nek és Beninek pár sort.  Majd lementem a konyhába kivettem a hűtőből egy kis kaját és kólát. Felköltöztem a szobámba  és visszaigazoltam az új osztálytársaimat. A belieber lány neve Lexy egyből megismertem a képén, amin Justinnal volt. 

Fogat mostam felvettem a pizsamám  és lefeküdtem aludni. Sok mindent másképpen láttam , mint akkor amikor Jussal jártam. Nem tudtam eldönteni , hogy hiányzik-e vagy nem. Ahogy ma beszélgettünk olyan volt , mintha minden rendben lett volna , de neki ott volt Selena. Én meg ki voltam neki? Az exe , részben. A szívem mélyén reméltem , hogy fontosabb vagyok neki, mint egy barát.

Másfél évvel később *

 Minden év ugyanolyan volt. Benjaminnal találkoztunk decemberben a Párizsi reptéren vagy valamelyik másikon. A karácsonyt egyszer itt egyszer ott töltöttük és a szilveszter is így ment. Állandóan utaztunk. 

Ahhoz képest , hogy március volt a hóból nem volt hiány. Justinnal a kapcsolatom eléggé érdekesen alakult.  Selena-val se veled se nélküled kapcsolatot folytattak.. Az egész kapcsolat kezdett átmenni arra, hogy Sellyke jobban befusson. Már én sem tudtam őket követni, pedig a legtöbb háttérinfóról tudtam. Sokszor nem bírtam ellenállni Justinnak. Annyira hiányzott. Na meg persze ki tudott volna?! 

Jelenleg suliba kellene lennem , de a nagy hó miatt elmarad., így kis időre Magyarországra utaztam. Az utolsó évem. Aztán elhelyezkedem koreográfusnak vagy egy nagy sztár háttértáncosának. 

Este 6 körül lehetett, amikor megcsörrent a telefonom. A kijelző Pattie nevét írta ki. Az utóbbi időben jóba lettem vele és megkedveltem , de nem nagyon szoktunk telefonon beszélni, így a hívása szokatlan volt. Kalandoztam el kicsit aztán a még mindig csörgő telefonon megnyomtam a hívás fogadása opciót. 

-Szia Grace. Csak téged tudtalak hívni. Nézted a twittert?-kérdezte kicsit elcsukló hangon. A laptop pont előttem volt így megnyitottam. 

-Pillanat-mondtam és Justin új tweetje jelnet meg 
  

                   @justinbieber-legroszabb szülinap...

-Reggel még sms-eztem vele és tök jó kedve volt.-mondtam , mert annyira pörgött , hogy nem lehetett volna semmivel lelőni. Úgy néz ki , hogy ez csak arra a pillanatra volt igaz.

-Most nincs időm elmesélni. De kérlek utazz el hozzá ,te vagy hozzá a legközelebb. Mi amúgy sem tudunk repülőre szállni a szélsőséges időjárás miatt, töröltek jó pár járatot-hadarta én pedig már meg is nyitottam a reptér oldalát. El sem hittem , hogy átutazok miatta Londonba. 

-Rendben. Akkor bepakolok már foglaltam is jegyet a 3 óra múlva induló járatra. Találkozunk akkor pár nap múlva.-mondtam és már hajtottam is le a laptopot. 

-Vigyázz rá kérlek. És dobd fel. Köszönöm Grace. Szeretlek és vigyázz te is. Puszika-mondta és kinyomott. 

Bedobáltam pár holmit egy kis bőröndbe összekaptam a fontos irataimat  a táskámba ,és a tablatem is bedobtam. 

Taxit hívtam. Ellenőriztem , hogy mindenem megvan és mielőtt becsuktam az ajtót mély levegőt vettem most először , hogy beszéltem Pattievel. Anyának küldtem egy sms-t , hogy ne ijedjen meg , ha hazajön és sehol sem talál. Britneynek is írtam , hogy lemondjam a holnapi programom erre csak annyi választ kaptam , hogy:

Teljesen hülye vagy. Nem emlékszel a múltheti kis incidensre?! 

Pontosan emlékeztem , hogy mire céloz. De úgy éreztem , hogy mi összetartozunk. Bármi is történt bármennyire is nagy volt közöttünk a harag. A másiknak csak egy telefon és már is számíthattunk egymásra. Túl nagy volt közöttünk a kapocs. És ezt még Brit sem érthette meg. Mind a ketten  komplett idióták voltunk , de együtt alkotunk teljes kört. A múltkori dolog meg eszembe sem jutott. Már elmúlt nem számított, nem azt jelentette , hogy többé nincs , hanem túl elnézőek voltunk egymással. Ő is idegesebb volt a kelleténél és az én idegszálaim meg még úgy sem bírták. Justint elkísértem az egyik koncertjére és  nem ment minden a rendjén próbáltam megnyugtatni , de nem sikerült. Az újságok kettőnkről írtak folyamatosan és , hogy az én hibám , mert véget ért a kapcsolata Selenával. A Belieberek többsége nem kedvelt , ami érthető volt. Az újságírók azt is leírták , hogy én csak Justin pénzére hajtok , csak kihasználom. Átbeszéltük ezt az egészet Justinnal, mind a ketten tudtuk , hogy amit ott megírtak semmi nem volt igaz. Hiába történt ez meg Justin elkezdte hozzám vágni a leírtakat  , hogy teljesen igazuk van az íróknak és állandóan csak bajt hozok rá. Mikor ezeket a dolgokat kiejtette a száján szóhoz sem jutottam. Tudta jól , hogy a paparizzik csak arra hajtanak , hogy lekapják őt , a rossz pillanatában és ez ma bekövetkezett.

-Grace tudod jól , hogy nem így terveztem.-mondta és elfordította a fejét. Könnyek gyűltek a szemembe és gombóc keletkezett a torkomban.  Nem kaptam a levegőt csak minél hamarabb elakartam tűnni onnan. Kiléptem az ajtón hátra sem nézve. Éreztem magamon a tekintetét , de mire leesett neki , hogy miket vágott hozzám én már messze voltam. Sms-ekkel bombázott és folyamatosan hívogatott a mosolygós képe jelent meg mindig a telefonomon hívóképnek. Még ő állította be. Kikapcsoltam a telefonomat , mert nem is bírtam ránézni. Ez volt az , amire Britney célzott. Állandóan megbántottuk egymást, ha ebből valaki versenyt hirdetne biztosan a csillagos első helyet érnénk el. 

-Hová lesz?-zökkentett ki a taxis. 

-A Ferihegyi reptérre.-mondtam és kényelmesen hátradőltem. A hó már nem esett és nagyon sok el is olvadt belőle. Azért reméltem , hogy a járatomat nem törlik. Visszaírtam Britnek megkérdezte, hogy biztos ne kísérjen-e el, de most úgy lesz a legjobb , ha egyedül megyek. Pattie elküldte Kenny számát még gyorsan felhívtam a taxiba.

-Szia Kenny. Itt Grace. Justin hogy van?-kérdeztem sietve.

-Szia. Ami azt illeti készült jól kiütni magát , de figyelek rá. Mikorra menjek ki érted a reptérre?-tájékozottabb volt , mint hittem.

-Inkább figyel Jusra. Odamegyek taxival , majd hívlak , ha  odaértem.-mondtam és közben kifizettem a taxit. 

-Oké. Siess. Justin állj meg!-kiabált Kenny a távolba és ki is nyomta a telefont. Hűha Grace kösd fel a gatyádat szólat meg a belső hangom...

Az út 1 óra volt Londonba. Alig vártam , hogy a gép leszálljon még is egyre jobban görcsölt a hasam , hogy vajon mi várhat rám. Szinte sprinteltem a csomagjaimmal taxit fogtam, majd a megmondtam a sorőrnek a szálloda nevét , aki tudta is , hogy hol van. 15 perc alatt ott is voltunk. Megcsörgettem Kennyt , kifizettem a taxit ismét majd kiszálltam. A paparazzik már is rám kattintgatták a vakuikat. A sok sikoltozó rajongó között tolakodva törtem át még az ajtóhoz nem értem, ahol megláttam Kenny-t. Betessékelt és elvette tőlem a bőröndömet.

-Azt hittem kijössz elém-mondtam és végignéztem magamon , hogy még egybe vagyok-e.

-Én meg azt hittem mondod a taxisnak , hogy álljon közelebb.-mosolyt próbált erőltetni az arcára , de látszott rajta , hogy már sok volt neki is a mai nap.

-Menj feküdj le. Innentől átveszem , ha bármi baj van szólok.-rámosolyogtam ő pedig megmutatta , hogy melyik Justin ajtaja , a folyosó végén volt. Lerakta mellém a csomagomat visszafordult és ő is bement a szobájába. Kopogtam.

-Hagyj békén Kenny.-hallottam belülről a hangját. Nem volt a legtisztább.

Hát akkor játszunk gondoltam magamba. 

Jól vagy?

Alig kellett várnom már is jött a válasz.

Hiányzol , bébi. 

Nyiss ajtót.

Az ajtót szinte kitépték előttem. Justin iszonyatosan nézett ki és erős alkohol szagot árasztott. Elém lépett végignézett rajtam és  szorosan magához vont.

-Annyira , de annyira szükségem van most rád-mondta még mindig engem ölelve.

-Tudom.-mosolyogtam magamba. Elengedtem Justint, ő pedig megfogta a bőröndömet. Bezárta maga mögött az ajtót a cuccaimat meg lepakoltuk az egyik asztal mellé.

Az asztalon mekis zacskó volt  és mellette 2 üveg whisky. Az egyik még tele volt a másiknak meg már az alján alig volt. 

-Kérsz enni?-kérdezte és közben töltött magának és nekem is egy pohárral.

-Nem , de neked sem kellene már túl sokat inni.-mondtam és elnevettem magam. Ahogy felnézett kaján mosollyal az arcán. 

-Naa. Egyszer van a szülinapom az évben. Most jár-mondta és azt hiszem ezúttal tényleg elnézhetem neki. Annyit úgysem iszik , hogy alkohol mérgezést kapjon , esetleg majd kihányja.  Átadta a poharat megemeltem.

-Boldog Szülinapot és a jövőre-mondtam és koccintottunk. Hátradöntöttem a fejemet és legurítottam a pohár tartalmát. Az erős ital égette a torkomat , ahogy végigfolyt. Undorodó képet vághattam , mert Justin elnevette magát.

-Nem vicces.-mondtam és összehúztam a szemem.

-Én is ilyen képet vághattam az elsőnél.-a gesztenyebarna szeme csillogott. Közelebb lépett hozzám és én is ezt tettem. A tekintete a szám és a szemem között járt. Magához húzott erősebben , mint amikor kinyitotta az ajtót. Közelebb hajolt és megcsókolt. A szánk egybeforrt. Erősen csókolt és vággyal teli szenvedéllyel. Utat kért a számba ,amit engedélyeztem neki. Még erősebben csókolt és jobban magához húzott. Elváltak ajkaink. A szemebe nézett és elmosolyodott , de a szemében még mindig ott volt a nap okozta fájdalom. 

-Úgy örülök , hogy most itt vagy-mondta mélyen véve a levegőt. Puszit nyomott a homlokomra és ott tartotta a száját. Megfogta a kezemet és az asztalhoz lépett. Töltött nekem is és magának is. 

-Arra , hogy örökké együtt-mondta és gyors puszit nyomott a számra. Ledöntötte én pedig követtem a példáját. Elvette a kezemből a poharat és lerakta. Mélyen a szembe nézett majd ismét szenvedélyesen forrt össze az ajkunk. Közben ledöntött a kanapéra és felém térdelt. Megfogta a felsőm szélét és felfelé kezdte húzni.... "